Sokan hitték, hogy az internet majd megnyitja az emberi tudás tárát a fiatalok előtt. Nem is tévedtek. De az új nemzedék a tanulásnál izgalmasabb és gyorsabb örömszerzést ígérő lehetőségeket hajszol az interneten.

„Mennyire vagyunk buták? Az internetnek hála, egyre butábbak” – foglalja össze a Los Angeles Timesban egy új könyv mondanivalóját Lee Drutman.

A szóban forgó műben Mark Bauerlein irodalom professzor azt írja, hogy Amerikában már ötvenmillió fiatalt ejtett rabul az internet. A digitális kor arra szoktatja az új nemzedéket, hogy mindig friss és gyors örömöket keressen, a valamivel is nagyobb fáradsággal járó tevékenységeket pedig kerülje. Nyugtalan, türelmetlen, felszínes gondolkodásra nevel.

A fiatalok naponta órákat szentelnek  a csevegő programok és a játékok élvezetének, s egyre kevesebbet tudnak az őket körülvevő világról, a történelemről és a közéletről. A könyvek és az olvasás iránt mély megvetést éreznek.

Holott soha nem látott lehetőségek nyílnak a tanulás, a politikai tevékenység és a kultúra élvezete előtt. De az ifjúság nem erre használja a világhálót, hanem pletykálkodásra, a popkultúra legfrissebb sztárhíreinek követésére és a divatos szleng legújabb szavainak elsajátítására.

Ez a fajta társasági élet nemcsak azért veszedelmes, mert kiszorítja a tartalmas információt a fiatalok látóköréből. Hanem azért is, mert kiszorítja világukból a felnőtteket. Így leginkább a magukhoz hasonlók mintáját követhetik, ami nem a felnőtté válás legjobb útja.

Ha mégis keresnek valamit az interneten, hát csakis azt, amit meg akarnak találni, mégpedig gyorsan és minden fáradság nélkül. Ez is a gyermeki attitűdök továbbélését segíti, nem a felnőtté válást.

Drutman megjegyzi, hogy Bauerlein panasza erősen emlékeztet a mindenkori felnőtteknek a „mai fiatalokról” alkotott véleményére. És ami azt illeti, a tudatlanság, a magas kultúra megvetése mindig is erősen jellemző volt a széles néprétegek fiataljaira. Tény viszont, hogy a 2008-as elnökválasztási kampányban a fiatalok minden korábbinál nagyobb szerepet játszottak.

A szerző mégis azt ajánlja a szülőknek, hogy fontolják meg Bauerlein tanácsait, mert az elbutulás veszélye valós.