Sokan tartanak tőle, hogy ha a demokrata párt fekete elnökjelöltje győz, akkor az amerikaiakban netán az a benyomás keletkezhet, hogy a faji egyenjogúság megvalósult, és nincs további teendő ezen a téren.
„Vajon Barack Obama elnökválasztási győzelme esetén nem fogják-e azt hinni az emberek, hogy a faji egyenlőségért folytatott küzdelem már elérte célját?” – teszi fel a kérdést Rachel L. Swarns, a New York Times publicistája.
Mint arról a Metazin is beszámolt, a feketék és a fehérek továbbra is más-más arányban támogatják Barack Obamát, a Demokrata Párt elnökjelöltjét. Az elnökválasztásokon ingadozó (hol a konzervatív, hol a liberális) jelöltre szavazó államokban a demokrata előválasztások résztvevőinek 9-12 százaléka nyíltan elismerte, hogy bőrszíne miatt nem támogatja Obamát. A New York Times júliusi közvélemény-kutatása szerint a feketéknek 80, a fehéreknek mindössze 30 százaléka volt jó véleménnyel Barack Obamáról, az akkor még csak reménybeli demokrata elnökjelöltről. A feketék 89, a fehérek 37 százaléka támogatná (John McCainre, a republikánus elnökjelöltség várományosára a fehérek 46, a feketék 2 százaléka szavazna).
A megkérdezettek véleménye a faji egyenlőség kérdésében is megoszlik. A feketék 60, a fehérek 34 százaléka ítéli rossznak a feketék és a fehérek közötti viszonyt. A feketék 40, a fehérek 20 százaléka véli úgy, hogy az elmúlt években nem javult a helyzet. A fekete szavazók fele úgy gondolja, hogy Obama megválasztása esetén előrelépés történhet a faji egyenlőség terén. 40 százalékuk attól tart, hogy romlani fog a feketék és a fehérek viszonya, ha McCain nyeri az elnökválasztást.
„Bár támogatják, sok fekete attól tart, hogy Obama történelmi sikere megnehezíti a faji megkülönböztetés elleni harcot, a faji egyenlőtlenség felszámolását és a városi szegények támogatását” – írja Swarns. Ha Obama győz, akkor az amerikaiakban netán az a benyomás keletkezhet, hogy a faji egyenlőség megvalósult. Ha Amerikának fekete elnöke lehet, akkor ki beszélhet faji megkülönböztetésről?
Márpedig olyannyira van még megkülönböztetés, hogy magát Obamát is azzal vádolják, hogy alkalmazkodik a rasszizmushoz.
Nemrégiben nagy botrány tört ki, amikor Jesse Jackson szenátor, a polgárjogi mozgalmak egykori élharcosa nyomdafestéket nem tűrő szavakkal kritizálta Obamát. A durvaságok között megjegyezte, hogy a demokrata elnökjelöltség várományosa „lenézi a feketéket” és „úgy viselkedik, mint a fehérek”. A kirohanást egyebek között Obama apák napi beszéde válthatta ki, amelyben arra szólította fel a fekete apukákat, hogy vegyék komolyabban a gyereknevelést. Jackson hivatalosan Obamát támogatja, és elnézést kért a kirohanásért, amelyet tudtán kívül rögzített a jobboldali Fox News egy bekapcsolva hagyott mikrofonja. Az eset kapcsán a Jet and Ebony afro-amerikai magazin egyik bloggere még Jacksonnál is messzebbre ment, és egyenesen azt állította, hogy Obama szándékosan ragadtatja magát a rasszista előítéletekre rímelő kijelentésekre, hogy elnyerje a fehér szavazók rokonszenvét.
Bár a hatvanas évek óta óriási előrelépés történt a faji egyenlőség terén, tennivaló még akadna bőven – figyelmeztet Swarns. A feketék hátrányos helyzete nem szűnik meg attól, hogy Amerika fekete elnököt választ.
Igaz ugyan, hogy ma már a feketék 17 százaléka diplomát szerez, de ez még mindig jóval alacsonyabb, mint a fehér diplomások aránya. A feketék átlagjövedelme alig kétharmada a fehérekének. A statisztikai hivatal adatai szerint a fehéreknek csak 8 százaléka szegény, a feketéknek viszont negyede él a szegénységi küszöb alatt.