Amerika külpolitikájának veteránjai valamivel jobbnak ítélik meg hazájuk biztonsági helyzetét, mint egy évvel korábban, mindenesetre a kormány teljesítményéről lesújtó véleménnyel vannak.

„71 százalék ma is úgy látja, hogy egy évtizeden belül bekövetkezik a 2001 szeptemberének terrortámadásaihoz hasonló merénylet, egy, a madridi és a londoni merénylethez hasonló támadást pedig egyenesen 85 százalék lát valószínűnek a következő tíz éven belül” – olvassuk a Foreign Policy magazin aktuális Terrorindex összefoglalóját.

A folyóirat a demokrata párthoz közel álló, de objektív tudományos teljesítményre törekvő Center for American Progress-szel közösen félévente kéri ki több mint száz amerikai külpolitikai szakértő véleményét a terrorizmus elleni háború állásáról. A megkérdezetteket az elmúlt fél évszázad során az amerikai kül- és biztonságpolitika magas rangú irányítói közül választják.

A külpolitikai folyóirat némi malíciával jegyzi meg, hogy az amerikai lakosság a terrorfenyegetést ma már csak a tizedik helyre sorolja az országot érintő ügyek között, például messze a költségvetési deficit vagy az egészségbiztosítási rendszer problémái mögé. Holott az afganisztáni és az iraki háború a vietnámit nem számítva száz év óta az Egyesült Államok leghosszabb tengerentúli katonai vállalkozása.

A szakértők valamivel kedvezőbben ítélik meg az iraki helyzetet, mint egy évvel, vagy akár fél évvel ezelőtt. És már csak alig több mint felük gondolja, hogy tovább növekszik a nemzetközi terrorhálózat, holott egy éve még 83 százalékuk vélte így.

Alapjában nincsenek rossz véleménnyel az Észak-Koreával és Kínával kapcsolatban folytatott amerikai politikáról. Annál sikertelenebbnek tekintik Washington Irán-politikáját. Az iraki háború legjellemzőbb eredményének azt tartják, hogy Irán a Közel-Kelet vezető hatalmává vált, és aggodalommal figyelik nukleáris iparának törekvéseit.

Ma már nem biztosak abban, hogy az amerikaiak afganisztáni jelenléte csökkenti a terrorveszélyt. Általában támogatják azonban az ottani csapatlétszám növelését. Emlékeztetnek rá, hogy a tavalyi év hozta a legtöbb merényletet, mióta az amerikaiak szövetségesei megdöntötték a tálib rendszert. Az idei év első félévében pedig harmincról hatvanra nőtt a hetente elkövetett merényletek száma.

A csapaerősítésen túl a lényegbevágó kérdésekben a ma már döntési felelősség nélkül nyilatkozó szakemberek is tanácstalanok. Veszedelmesnek és bizonytalannak ítélik a pakisztáni politikai helyzetet. Úgy látják, hogy az al-Kaida legfőbb hátországa ma Pakisztán. Mégis haboznának amerikai katonákat küldeni Afganisztánból Pakisztánba, még akkor is, ha veszedelmes terroristák üldözése közben válna szükségessé. Egyszerűen nem képesek állást foglalni arról, Pakisztán területére léphetnek-e az amerikai katonák az iszlámábádi kormány engedélye nélkül.

A katonák egyébként el szokták dönteni e kérdést, ha arra kerül a sor. Több ízben bombáztak már pakisztáni területeket. Lehet, hogy ha valaki nem katona, hanem szakértő, akkor osztályozni könnyebb, mint a kényes kérdésekben dönteni.