Az Amazon internetes könyváruház, amely annak idején gyökeresen megváltoztatta a könyvpiacot, most az olvasási szokásokat alakítja át. Kindle néven piacra dobott e-könyv-olvasója máris óriási siker. A kiadóknak új kihívásokkal kell szembenézniük.
„A könyvkiadás a szívügyem. Nem csak azért, mert az elmúlt két évben az első könyvemen dolgoztam, hanem szüleim miatt is, akik tanárok voltak. Egyik filozófiát oktatott az egyetemen, a másik középiskolai irodalomtanárként dolgozott. Könyvek között nőttem fel. És szeretném, ha a jövőben is lennének könyvek. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a kiadók megtanulják kihasználni az internet nyújtotta lehetőségeket” – írja Sarah Lacy, a BusinessWeek technológiai rovatának szerkesztője.
Az Amazon tavaly novemberben dobta piacra a Kindle digitáliskönyv-olvasót. Korábban is voltak már forgalomban hasonló eszközök – egyebek között a 2004-ben megjelent Sony e-könyv-olvasója –, de ezek nem terjedtek el széles körben, mert kevesen tudtak megbarátkozni a gondolattal, hogy ne papíron, hanem monitoron olvassanak.
Az Amazon olvasója viszont áttörést hozhat. A készülékbe ugyanis mobilinternet-modemet szereltek, így a Kindle bármikor és bárhonnét csatlakozhat az internethez. Az Amazon weboldaláról néhány másodperc alatt letölthetjük vele a (nyomtatott változatnál lényegesen olcsóbb) 130 000 digitális könyv egyikét, vagy elolvashatjuk a napilapok online kiadását.
A Kindle sikere miatt sokan megkongatták a vészharangot a papírkönyv felett, és azt jósolták, hogy a kiadók munka nélkül maradhatnak, mert az olvasók áttérnek a digitális könyvek olvasására. Lacy szerint azonban az új technológia segítségével a kiadók éppen hogy megmenekülhetnek a bezárástól. Ehhez mindenekelőtt arról kell gondoskodniuk, hogy minden könyvüknek legyen weboldala, ahol az olvasók virtuálisan találkozhatnak, és megoszthatják egymással olvasmányélményeiket. Példaként az amerikai Yelp közösségi portált ajánlja, amely nem más, mint egy városi útikalauz, csak abban különbözik offline társaitól, hogy itt a felhasználók mutatják be szubjektív hangú ismertetőikben egy-egy város nevezetességeit, szórakozó- és vendéglátóhelyeit. Természetesen mindenki mindenhez hozzászólhat, mindent értékelhet, megvitathat.
Az új médiához újfajta marketing illik. A könyveket egyre inkább az interneten kell reklámozni. Az író és az olvasó is találkozhat az interneten, sőt, a közösségi oldalakon való szereplés sokkal olcsóbb a hagyományos felolvasó körutaknál, és célzottabb is lehet: pont azt a közönséget érheti el, amelyhez szólni akar.
Az internet forradalmasíthatja az ismeretlen tehetségek felkarolását. Lacy úgy gondolja, sokkal jobb befektetés a könyvkiadóknak, ha kevésbé ismert, tehetséges, és lelkes írókat pártfogolnak a már befutottak helyett. Nekik sokkal kevesebbet kell fizetni egy-egy könyvért, így több pénz marad a reklámozásra. Természetesen ebben az esetben is fontos a webes szereplés – követeljék meg az új íróktól, hogy írjanak blogot, és hozzanak létre olvasói klubot a közösségi oldalakon.
Talán meglepő, de Lacy szerint a könyvkiadók többsége kizárólag papír-alapú kéziratokkal dolgozik. Pedig az elektronikus változat megkönnyítené a megjelenésig tartó folyamatot. Ilyen szemlélettel nem csoda, hogy ódzkodnak az e-könyvtől.
„Fogadjátok meg a tanácsaimat, és életben maradtok!” – zárja sorait prófétai intéssel Lacy.