Nagy-Britanniában egy nemrég készült felmérés sötét képet fest az örömlányok sorsáról. Egy prostituált tiltakozik az ellen, hogy áldozatnak állítsák be. És óva int attól, hogy kriminalizálják a pénzért vett szerelmet.

„Prostituált vagyok, de nem az utcán dolgozom. Nem pont olyan az életem, mint a filmekben bemutatott örömlányoké. De az sem igaz, hogy stricik kábítószerfüggő áldozata lennék” – írja a Lara művésznevű szexipari munkás a Guardian véleményrovatában.

A hölgy írásának apropója a nemrég nyilvánosságra hozott Nagy Bordély (Big Brothel) jelentés, amely a londoni szexipar viszonyait méri fel. A tanulmány célja a prostitúcióval kapcsolatos romantizáló, idealisztikus elképzelések lerombolása. A felmérésből egyebek között kiderül, hogy egy órás együttlét akár 15 fontért megvásárolható, és hogy sok prostituált néhány extra fontért akár óvszer nélküli szexuális szolgáltatásokra is kapható. A jelentés szerint a szexiparban dolgozó nők átlagéletkora 21 év.

„A Big Brothel jelentés egyetlen célja, hogy olyan sötét képet fessen a prostitúcióról, amely minden jóérzésű embert megbotránkoztat” – véli Lara.

A praktizáló örömlány szerint súlyos módszertani aggályok vetődnek fel a kutatással kapcsolatban. Az óvszer nélküli szexre vonatkozó adatok például nem említik, hogy a lányok mindössze 2 százaléka hajlandó az efféle extra szolgáltatásokra. Az is igencsak kétséges, hogy valóban olyan fiatalok-e a lányok, mint állítják: Lara tapasztalatai szerint a szakmában dolgozók nagyon gyakran jóval fiatalabbnak mondják magukat, mint ahány évesek.

Lara azonban elsősorban nem tudományos módszertani aggályai miatt ragadott tollat. A tanulmány szerinte hamis képet fest az örömlányokról azzal, hogy áldozatnak állítja be őket: stricik által erőszakkal kényszerített kábítószerfüggőnek. „A Big Brothel jelentés minden szexmunkást áldozatnak tekint. Bizonyára vannak lányok, akikre érvényes a leírás, de az efféle általánosítás sértő.”

Lara egyetemet végzett, és titkárnőként dolgozott. Nem keresett sokat, de panaszra sem lehetett különösebb oka. Nem nyomorgott, de ételre, ruhára, fűtésre és a lakáshitel törlesztésre futotta a keresetéből. Azt nem bírta elviselni, hogy napi tíz órát kell dolgoznia, és így nagyon kevés időt tölthet két kisgyerekével. Napi másfél óra maradt munka után és lefekvés előtt a családra, nyaralásra pedig sosem futotta.

„A gyerekeim fantasztikusak. Több időt akartam velük tölteni, viszont az életszínvonalunkból sem akartam engedni. Ilyen egyszerű” – indokolja döntését. Amióta örömlányként dolgozik, mindenre van ideje. Naponta egy-két órát dolgozik. Kuncsaftjai – többnyire középkorú üzletemberek – tisztelik, soha semmilyen atrocitásban nem volt része, sőt, néha még élvezi is a munkáját. Nincs futtatója, és nem kábítószerre és alkoholra költi a pénzt (ahogyan azt a Big Brothel a prostituáltakkal kapcsolatban állítja), hanem ruhára, ennivalóra, a gyerekek taníttatására, egészségbiztosításra, és lakáshitel-törlesztésre. Tavaly nyaralásra is futotta. És természetesen adózik is a jövedelme után.

Lara arra is felhívja a figyelmet, hogy a prostitúció kriminalizálása – mint azt a Big Brothel jelentés javasolja – hátrányosan érintené a hozzá hasonló szexipari munkásokat. Ha a szolgáltatásokat igénybe vevő férfiakat büntetnék, azzal csak illegalitásba kényszerítenék a prostituáltakat. Ez az alvilág és a futtatók malmára hajtaná a vizet, ami miatt a lányok kiszolgáltatottabbá válnának.

„Ha elveszik a kenyerünket, annak súlyos következményei lesznek.” Az állam az adóbevételektől is elesne, sőt, Lara munkanélkülivé válna, így minden bizonnyal szociális- és munkanélküli támogatásra szorulna, és a gyerekei még akkor is nyomorognának.

Néhány nappal Lara cikkének megjelenése után Jacqui Smith belügyminiszter a Munkáspárt kongresszusán bejelentette, hogy törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé az utcai prostitúció teljes tiltásáról. A belügyminiszter elképzelései szerint a jövőben rendőrségi eljárás indulhat az utcán lányokat leszólító férfiakkal szemben. Szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a legálisan üzemelő bordélyházakra is: Jacqui Smith azt szeretné, ha minden futtatók által üzemeltetett piros lámpás ház ellen azonnal eljárás indulhatna. A törvényjavaslat értelmében bűncselekménynek tekintendő a nem önállóan dolgozó örömlányok szolgáltatásának igénybevétele.

A brit kormány javaslata talán elfogadható kompromisszum a szexipart önként választó lányok, és a kényszer és kizsákmányolás ellen tiltakozó emberi jogi szervezetek számára.