A haladás nevében néha két lépést hátralépünk. Ez jutott a nagynevű író eszébe a Vistáról, a Microsoft új, drága operációs rendszeréről, amelyet nagy költséggel sikerült visszaváltoztatnia a régi jó XP-re.

„Arccal a jövő felé! Teljes gőzzel hátra!” – kiált fel a l’Espresso hasábjain Umbero Eco, a világhírű író annak kapcsán, hogy vannak bizonyos tapasztalatai a Windows Vistáról, de hogy milyenek, azt nem részletezi, mert nem szeretne perbe keveredni az informatikai cégóriással.

Ecónak régi rögeszméje, hogy a technikai haladás olykor semlegesíti önmagát. Például a műszaki vívmányok árnyoldalai közé tartozott, hogy ki voltunk szolgáltatva a televíziónak. A technikai fejlődés a kezünkbe adta a távirányítót, és ezzel egy csapásra mi váltunk a tévé uraivá. Aztán megjött a videokamera, s ezzel elindult a fejlődés a tévé előtti idők, a filmfelvevő gép felé. Egyébként a távirányítóval a hangot is le tudjuk venni a kép alól, s így máris a némafilm korába léphetünk.

Egy időben nagy riadalmat keltett, hogy a képi kultúra kizárólagossága véget vet az írásra épülő emberi művelődésnek. Ennek is egy technikai újdonság vette elejét: az internet, ahol analfabéták nemigen boldogulhatnak. Itt az ábécé az úr. Innen már csak egy ugrás volt egy olyan dobozkáig, ahol csak hang van, kép nincs, és még távirányító sem kell hozzá. Umberto Eco, mint emlékeztet rá, egykor tréfásan arról cikkezett, hogy a rádió felfedezésétől már csak egy lépés választ el bennünket. Nem tudta, hogy az iPodra gondol.

Amikor pedig megjelent a telefonvonalon közvetített kábeltévé, voltképp sikerült a Marconi előtti időkbe, a drótos távíró korába visszatérni. Az időt visszaforgató technikáról szóló elméletét az író a politikára is megpróbálta alkalmazni, mondván, hogy az ember 1944-ben érzi magát az utcán masírozó katonák láttán (ugyanis az új, jobboldali olasz kormány a közbiztonság erősítésének jelszavával katonai alakulatokat vezényelt a közterekre).

Mindez azonban semmi ahhoz képest, hogy számítógépet kellett vásárolnia, hisz’ korunkban három év egy gép amortizálódási ideje. És persze csak azt kapni, amin Vista fut. Aki ezt megpróbálta elkerülni, özönvíz előtti monstrumot volt kénytelen beszerezni.

Az illetékesek nyilván észrevették, hogy kevesebb gép fogy, mert az emberek, csak hogy a Vistát elkerüljék, inkább megmaradnak a réginél. Ezért forgalomba helyeztek olyan méregdrága programokat, amelyek hihetetlen műszaki leleményességről téve tanúbizonyságot, visszafejlesztik az operációs rendszert XP-vé.

Az „upgrade” szót úgy-ahogy ismerjük már a sok internethasználat nyomán: azt jelenti, hogy áttérni a fejlettebb verzióra. A Vistáról XP-re való varázslatos átváltozást „downgrade-nek” nevezik.

A szótárakban a „downgrade”szónak még az a jelentése, hogy becsmérlőn, megalázóan viselkedni valakivel szemben. Nem sokáig. Hamarosan azt a valamit fogja jelölni, amiért tömegével állnak sorba az emberek, s amiért nem sajnálják az ésszerű árat, mert valahogy vissza szeretnének térni régi műszaki megoldásaikhoz.

A műszaki haladásnak igenis van határa. A motoros kanalat értelmetlenség feltalálni. Rosszabb lesz, mint a több ezer éve használt régi. A Concorde repülőgéppel leszámoltak, pedig három óra alatt New Yorkba ért. Néha az a haladás, ha visszalépünk egyet-kettőt. Például, amikor szélenergiát használunk kőolaj helyett.