A pénzügyi válság nemcsak gazdasági visszaeséshez, hanem nemzetek közötti konfliktusokhoz is vezethet – figyelmeztetnek amerikai közgazdászok. A káosznak csak a kormányok összehangolt fellépésével lehet elejét venni.

„Félő, hogy a nemzetközi bankközi piacon érdekelt hitelintézetek csődje a káoszhoz, a betétek befagyasztásához vezethet. Ha a kormányok nem tesznek átfogó és összehangolt lépéseket, pénzügyi háborúk robbanhatnak ki” – olvassuk a Washington Post sötét helyzetképét a pénzügyi válság nemzetközi következményeiről. A cikk szerzői Peter Boone, az Effective Intervention kutatója és Simon Johnson, az MIT közgazdász professzora.

A pénzpiaci pánik a kormányok és a jegybankok erőfeszítései ellenére sem akar alábbhagyni. A csőd szélére jutott bankoknak dobott mentőöv ellenére biztosnak látszik, hogy a válság a reálgazdaságban is megjelenik, és a recesszió évei következnek.

Boone és Johnson szerint az elkerülhetetlennek ígérkező visszaesésnél is aggaszóbb, hogy a válság nemzetközi konfliktusokat gerjeszthet. Hogy mire számíthatunk, azt leginkább az izlandi összeomlás példája szemlélteti.

Az izlandi bankok a nemzeti össztermék tízszerese felett rendelkeztek. Ezért az izlandi kormány – ellentétben számos európai kormánnyal – aligha vállalhatott teljes garanciát a betétekre. Amikor a nagy bankok csődöt jelentettek, az állam mindenekelőtt saját állampolgárain igyekezett segíteni, ezért a rendelkezésre álló korlátozott forrásból az izlandi számlatulajdonosok betétéjéért állt jót, a külföldiek pénzéért nem.

Az izlandi bankok csődje különösen érzékenyen érintette Nagy-Britanniát. Az izlandi pénzügyi válság során 300 000 brit bankszámláján 20 milliárd fontnyi betétet zároltak. Különösen aggasztó, hogy brit önkormányzatok is jelentős összegeket – 900 millió fontot – tartottak izlandi bankokban. Mint Alistair Darling pénzügyminiszter beszámolt róla, az izlandi kormány úgy nyilatkozott, hogy nem áll szándékában kifizetni a csődöt jelentett bankokban elhelyezett betéteket. Gordon Brown brit miniszterelnök felelőtlennek nevezte az izlandi kormányt, amiért nem akadályozta meg a bankok csődjét, kilátásba helyezte, hogy pert indít ellene, és megígérte: mindent elkövet annak érdekében, hogy a brit számlatulajdonosok hozzájuthassanak az izlandi számlákon elhelyezett megtakarításaikhoz. A miniszterelnök szavainak nyomatékosításául bejelentette, hogy a helyzet tisztázásáig zárolják a Nagy-Britanniában működő izlandi bankok számláit, és zárolják az országban működő izlandi cégek vagyonát.

Számos feltörekvő gazdaság – elsősorban néhány kelet-európai és latin-amerikai állam – Izland sorsára juthat. Ha így lesz, akkor valószínűleg ők is hasonló nemzetközi bonyodalmak elé nézhetnek. Ezt csak a kormányok és a jegybankok összehangolt fellépésével lehet megakadályozni – figyelmeztet Boone és Johnson. Arra utalnak, hogy hiába szavatolja a brit kormány a brit bankokban elhelyezett betéteket: ha az izlandi kormány nem foganatosít hasonló intézkedéseket, akkor az izlandi bankokban elhelyezett önkormányzati, vállalati és lakossági pénzek elveszhetnek, és a brit gazdaság még rosszabb helyzetbe kerül.

„A súlyos recessziót már a rendkívüli intézkedések sem akadályozhatják meg. Most már arra kell törekedni, hogy a rossz döntésekből, a bizalomvesztésből és a nemzetközi pénzügyi háborúkból következő káoszt elkerüljük.”