A törökök és az európaiak többsége szerint a törökök és a Nyugat értékei nem egyeztethetők össze, és ezért Törökországot nem szabad felvenni az EU-ba. Csakhogy, mint a felmérésekből kiderül, értékek dolgában az EU-n belül sincs egyetértés.
„Megjelentek a German Marshall Fund éves Transzatlanti trendek című, idén júniusban, az Egyesült Államokban, Európában és Törökországban készített felmérésének eredményei. A jelentés Törökországra vonatkozó fejezetében kiemelik, hogy az elmúlt években Törökország egyre inkább elfordul Amerikától és Európától” – ismerteti a felmérés eredményét Sahin Alpay isztambuli politológus a Today’s Zaman című angol nyelvű török lapban, de ezt az értékelést mindjárt cáfolja is.
A transzatlanti hangulatjelentés számaiból az derül ki, hogy a törökök egyre pozitívabban viszonyulnak a Nyugathoz – kritizálja Alpay a jelentés értékelő részét. Az elmúlt hét év során 33 százalékra nőtt az Európával, és 14 százalékra az Amerikával szimpatizálók aránya. Ez persze még mindig nem sok, de a javuló tendencia sem mellékes. Ebben minden bizonnyal szerepe lehet annak is, hogy a Nyugat a kezdeti hűvös reakciók után megbékélt a Törökországban rendkívül népszerű, mérsékelten iszlamista Igazság és Fejlődés Párt (AKP) politikájával. Az AKP és a Nyugat közeledését jól jelzi, hogy a kemalista baloldalon egyre népszerűbbek a nyugatellenes összeesküvés-elméletek. Egyes pletykák szerint például az Igazság és Fejlődés pártját a közel-keleti mérsékelt iszlám politikusokat támogató Egyesült Államok segítette hatalomra. Alpay szerint aligha kétséges, hogy ha Amerika nem támadja meg Irakot, a törökök már jóval nagyobb bizalommal viseltetnének a Nyugat iránt.
Az amerikaiak és az európaiak körében Törökország nagyon népszerű. A statisztikák szerint az amerikaiak 47, az európaiak 43 százaléka van jó véleménnyel az országról.
„A felmérés legérdekesebb megállapítása az, hogy az európaiak 57, a törökök 55 százalékának meggyőződése, hogy Törökország és a Nyugat értékei nem egyeztethetők össze.” Alpay emlékeztet rá, hogy a World Values Survey közvélemény-kutatásai hasonló eredményre jutottak.
Csakhogy ebből az utóbbi felmérésből az is kiderül, hogy értékek tekintetében a nyugati országok között legalább akkorák a különbségek, mint Európa és Törökország között. A máltaiak 96-99 százaléka kereszténynek vallja magát, míg máshol ez az arány jóval alacsonyabb: Észtországban 51, Svédországban 53, Csehországban mindössze 39 százalék. Még nagyobbak a különbségek a vallásukat aktívan gyakorlók számarányában. Máltán a lakosság 87 százaléka jár havonta legalább egyszer templomba, Svédországban viszont csak 9, Észtországban 11, Csehországban, Franciaországban, Dániában és Norvégiában is mindössze 12 százalék.
A különbségek nem csak a vallási kérdések kapcsán szembeötlők. Számos uniós országban még a demokratikus alapintézmények iránt is bizalmatlanok az emberek. A románok 65, a luxemburgiak 45, a franciák 35, a belgák 33 százaléka szerint jobb lenne, ha erőskezű kormányzók irányítanák az országot, akiknek a munkájába nem szólhatnának bele a választott képviselők. Romániában 28, Lengyelországban 17 százalék inkább katonai irányítást szeretne a polgári kormányzat helyett.
Európa számos országa a tolerancia terén sem nagyon lehet büszke magára. A World Values Survey szerint Hollandiában és Svédországban a lakosság 2 százaléka nem szeretne zsidó szomszédokat, Magyarországon 44, Görögországban 29, Lengyelországban 25, Romániában 23 százalék az arány. A moszlimokkal szembeni előítéletek még erősebbek. A Pew amerikai közvélemény-kutató intézet nemrégiben készített felmérése szintén arra a következtetésre jutott, hogy egyre erősebb az antiszemitizmus és a muszlimellenesség az európai országokban: Spanyolországban három év alatt 21-ről 46 százalékra nőtt a zsidókkal szemben előítéletes lakosok aránya. A németek közel negyede, a franciák ötöde van rossz véleménnyel a zsidókról. A muszlimok iránt az amerikaiak és a britek negyede viseltetik ellenszenvvel. Európában ennél is magasabb az arány: a spanyolok és németek több mint fele, a franciák 38, a lengyelek 46 százaléka előítéletesen viszonyul hozzájuk.
Mindebből az következik, hogy lehetséges politikai együttműködés olyan államok között is, amelyek állampolgárai az alapvető értékekről és demokratikus intézményekről is nagyon eltérően gondolkodnak. Akkor hát miért pont Törökország EU-tagsága ütközik akadályba?