Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Európa a franciák lábánál

2005. július 12.

A nem győzelmét jósolják a francia népszavazáson. Pedig az értelmiség mindent megtett az igen érdekében. Művészek, tudósok, filozófusok könyörögtek a franciáknak, hogy térjenek jobb belátásra.

A nem győzelmét jósolják a francia népszavazáson. Pedig az értelmiség mindent megtett az igen érdekében. Művészek, tudósok, filozófusok könyörögtek a franciáknak, hogy térjenek jobb belátásra.

A vasárnapi szavazás előtt a közvélemény-kutatások szerint a nemmel szavazók néhány százalékos előnyben vannak. Pedig sok neves értelmiségi és közéleti szereplő mindent megtett, hogy jobb belátásra térítse a franciákat.

Német tudósok és művészek, élükön Jürgen Habermasszal és Günter Grass-szal nyílt levélben fordultak a francia néphez: "Az alkotmány elutasítása a józan ész veresége lenne."

De azért a levél szerzői is inkább a franciák szívére akarnak hatni. Elismerik ugyan, hogy az alkotmány közel sem tökéletes, magát az alkotmány által előmozdítandó egységesülés eredményét mégis idilli színben festik le. A kompromisszumos alaptörvény a levél szerint egyszerre biztosítja a nagyobb egységet és a regionális önállóságot. Növeli a szabad piac hatékonyságát, és egyben nagyobb szociális biztonságot teremt, sőt, megzabolázza az "ultraliberalizmust".

"A félelemből nem vezet út a biztonságba. A félelem a gyengeség jele, mi több, egyenesen öngyilkossághoz vezet - figyelmeztetnek a német értelmiségiek. - Az alkotmány évszázados álmokat válthat valóra. Tartozunk annyival az őrült háborúk és gyilkos diktatúrák áldozatainak, hogy megszavazzuk."

Krzysztof Bobinski lengyel publicista még elkeseredettebb hangot üt meg. Mint az EU kommunikációs biztosa, ő is a végpusztulással hozakodik elő.

Miért félnek a franciák attól, hogy szorosabbra vonják a szövetséget a kelet-európai államokkal? "Talán úgy gondolják nyugaton, hogy a vasfüggönnyel elválasztott, nukleáris holokauszttal fenyegető hidegháborús Európában jobb volt élni?"

És hol maradnak az angolok? "Londonból nem érkezett a lengyelhez és a némethez hasonló levél" - állapítja meg Bobinski.

Az angolok jövőre halasztották az alkotmány elfogadásáról döntő referendumot. Rossz nyelvek szerint azért, mert abban reménykednek, hogy már a francia szavazáson elbukik.

Bobinski a brit konzervatív politikust, Boris Johnsont idézi. "Ha az alkotmányt ellenző francia lennék, az alaptörvény megszavazására buzdító brit felszólítást arra használnám, hogy bizonyítsam: a franciáknak rossz lenne az alkotmány elfogadása" - élcelődött Johnson a francia-angol ellentétről a Telegraphban.

Ha Johnsonnak igaza van, akkor a legtöbb, amit az angolok tehetnek a francia igenekért, hogy csendben maradnak.