A háborúban hallgatnak a múzsák, mondják. Egy neves esztéta szerint ez nem igaz. Angliában a legnagyobb művek épp a II. világháború alatt születtek vagy arról szólnak.
Norman Lebrecht neve Magyarországon sem ismeretlen. Az esztéta újságíró hetente frissülő rovata, amely a kanadai La Scena Musicale ingyenes magazinban jelenik meg, kötelező olvasmány a komolyzene megszállottjainak. A BBC rádiójában állandó műsora van. Tíz zenei szakkönyv fűződik a nevéhez.
Eddig három regényt írt. A Song of Names 2002-ben elnyerte a legjobb első regényért járó Whitbread-díjat.
Egyik újabb cikkében Lebrecht amellett érvel, hogy a háború - a közfelfogással ellentétben - termékenyítőleg hat a művészetre. A második világháború alatt nem csak a művészi alkotások száma nőtt meg, hanem a művek színvonala is javult.
Ekkor készültek Laurence Olivier és Noel Coward filmjei, Benjamin Britten ekkor írta leghíresebb operáját, és ekkor festette képeit Stanley Spencer, John Piper és a fiatal Francis Bacon. Az amerikai művészek közül Martha Graham ballettjeit említi Lebrecht, Franciaországban pedig a háború alatt kerültek színre Jean-Paul Sartre és Jean Genet talán legizgalmasabb darabjai. Az orosz zene is újjászületett, Sosztakovics és Prokofjev legszebb szimfóniái keletkeztek a sztálini terror éveiben.
Még az elmúlt évek Lebrecht szerint legsikeresebb angol regénye, Ian McEwan Jóvátétele is a háborús Londonban játszódik.
Lebrecht úgy véli, a britek mai kulturális öntudatát a második világháború határozza meg. "A kreatív önbizalmat és a kultúra mérhetetlen fontosságának tudatát köszönheti Nagy-Britannia a háborúnak - írja. - Minden, ami azóta született, még a legelvontabb és legelidegenedettebb alkotások is a második világháború melléktermékei."
Háborúban derül ki igazán, hogy kik vagyunk - véli Lebrecht. - Ezért kevésbé jelentős a német művészetben a második világháború. Nekik 1945 után mindent, a művészetet is újra kellett kezdeni.
A National Galleryben, ahol a második világháború alatt Myra Hess Beethovent játszott, most jelentéktelen sztárocskák és popzenészek parádéznak a Győzelem Napjának 60. évfordulóján.
A fegyverekkel együtt elhallgattak a múzsák is - kesereg Lebrecht. - A béke nem a nagy tettek és nagy emberek ideje.