Az Egyesült Államokban is elterjedtek a moszlimokkal kapcsolatos előítéletek. Sokan gondolják, hogy az amerikai társadalmi és politikai értékek nem egyeztethetők össze az iszlámmal. Az előítéletek zömét azonban cáfolják a statisztikák.
„Hét évvel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a moszlimok jelenlétével és asszimilációjával kapcsolatos félelmek továbbra is rekordot döntenek” – írja a Contexts folyóiratban Jen’nan Ghazal Read, a Duke Egyetem szociológusa, az amerikai moszlimok társadalmi integrációjának szakértője.
Read felméréseket idéz, amelyek szerint az amerikaiak 10 százaléka rossz véleménnyel van az iszlámról, és minden második szerint az iszlám minden vallásnál nagyobb mértékben bátorít erőszakra. „Az amerikaiak szerint az ateisták kivételével a moszlimok fogadják el legkevésbé az amerikai társadalom értékeit.” (A Pew közvélemény-kutató tavaly ősszel publikált adatai szerint azonban az Egyesült Államokban még mindig sokkal alacsonyabbak a moszlimokkal szembeni előítéletek, mint a nyugat-európai országokban.)
A moszlimokkal szembeni előítéleteknek súlyos következményei vannak. Az igazságügyi minisztérium statisztikái szerint 2001-ben 1600, de még 2005-ben is 10 százalékkal nőtt a moszlimok elleni támadások száma.
Az európai országok moszlim bevándorlói gyakran valóban elkülönülnek a többségi társadalomtól. Nem csak az asszimilációnak állnak ellent, hanem a társadalmi integrációt is elutasítják: elkülönült párhuzamos társadalmakat hoznak létre, amelyekben a vallási fundamentalizmus eszméi virágoznak. Az elmúlt években az amerikai jobboldalon többen is megkongatták a vészharangot, és a premodern iszlámot a nyugati demokrácia halálos ellenségének nevezték.
Read szerint azonban az Egyesült Államok moszlimjaira sem az elkülönülés, sem a radikalizmus nem jellemző. Szociológiai értelemben az iszlámhívők alig különböznek az amerikai többségtől. Anyagiak dolgában alig mutatható ki különbség köztük és a többi vallás hívei között. Akárcsak a keresztények körében, a moszlimok között is magas a vallásukat aktívan nem gyakorlók száma. És – csakúgy, mint a keresztények körében – a különböző csoportok között gyakran nagy nézeteltérések alakulhatnak ki, így tulajdonképpen nem is beszélhetünk egységes moszlim közösségről. Az arab, a dél-kelet ázsiai és az afroamerikai moszlim csoportok politikai, társadalmi és kulturális szempontból egyaránt nagyon különbözőek.
A politikai részvétel is azt mutatja, hogy az amerikai moszlimok beilleszkedtek a társadalomba. Egy közvélemény-kutatás szerint a régebben inkább a republikánus jelöltre szavazó, 7-8 milliónyi amerikai moszlim választó 95 százaléka elment szavazni az elnökválasztáskor. Igaz, a szavazatok megoszlása nagyon egyenlőtlen volt: 89 százalékuk a demokrata párti elnökjelöltet támogatta, és mindössze 2 százalékuk voksolt McCainre. Ebben a republikánusok moszlimellenes kirohanásai mellett minden bizonnyal szerepe lehetett az iraki háborúnak és a guantánamói kínzásoknak is. A tavalyi elnökválasztás azonban kivételes volt. Korábban sokkal kiegyensúlyozottabb volt a megoszlás: a moszlimok 51 százaléka szavazott a Demokrata Párt jelöltjére.
Ami pedig az amerikai társadalom értékeinek megítélését illeti, még ezekben sincs jelentős különbség: a melegházassággal, az abortusszal, az állam szociális szerepvállalásával, a Bush-kormány megítélésével kapcsolatban a moszlimok hasonlóan vélekednek, mint más amerikaiak. Jelentős különbség csak az Egyesült Államok külpolitikájának megítélésében mutatkozik: az iszlámhívők az iraki és az afganisztáni háború miatt elégedetlenebbek az átlagnál.
„Az átlagos amerikai moszlimok társadalmi és belpolitikai nézetek tekintetében nagyon hasonlítanak az átlagos nem moszlim amerikaiakra. A statisztikák arra is rámutatnak, hogy az amerikai moszlimok sokszínűek és politikai értelemben integrálódtak az amerikai társadalomba.”