Új kultusz bontogatja szárnyát a kommunizmus bukása óta Mongóliában, Dzsingisz kán kultusza. A mongolok keresik a posztkommunista piacgazdasághoz illő nemzeti azonosságot.

Mongóliában reneszánsza van Dzsingisz kánnak. Rengeteg kisdednek adják a Dzsingisz nevet. Ulánbátor egyik felkapott mulatóját, sőt egy bankot is róla neveztek el. A mongol vodka és sör címkéjét, a csokipapírt, a bélyeget és a papírpénzt az ő barátságos képe díszíti. Az egyik rap-zenekar számot írt a tiszteletére.

A rendszerváltás előtt a szovjetbarát ország vezetői Dzsingisz kánt gonosz zsarnoknak állították be. Kínos lett volna dicsérni a Kijevet kifosztó és porig égető mongol vezért. A nevét sem igen lehetett kiejteni.

A kommunista vezetők attól tartottak, hogy a Dzsingisz-kultusz a mongol nacionalizmust szítaná. Az újabb fejlemények azt mutatják, hogy nem is ok nélkül. Bár a rendszerváltás utáni Mongólia politikusai nem a törzsi-nacionalista nemzettudat erősítésére használják a kán alakját.

"Most, hogy Mongólia szabadpiaci demokráciává alakul át, a mongolok a múltba tekintenek, hogy megtalálják identitásukat" - írja az International Herald Tribune.

Egy mongol szociológus, Dr. Tszetszenbileget szerint "Dzsingisz kán szolgálhat erkölcsi mércéül a gyorsan változó világban, csak meg kell megszabadulni a vele kapcsolatos előítéletektől. Egy bizonytalansággal teli korban ő lehet a biztos pont, amelyben a mongol nemzeti tudat gyökerezik".

"Dzsingisz kán nem is volt olyan rossz fiú. Csak a sajtó bánt vele méltatlanul" - idézi az IHT az ország miniszterelnökét. - De a történelemkönyveket azok írták, akiket a mongolok legyőztek. Ezért tüntetik fel rossz színben a legnagyobb mongolt.

Az új Mongólia történészei haladó szellemű uralkodónak mutatják be a kánt. Dzsingisz betiltotta a rabszolga-kereskedelmet. A birodalom terjeszkedése a nyugat és kelet közti kapcsolat elmélyítését szolgálta.

Az ulánbátori Dzsingisz Kán Egyetem kutatói azt igyekeznek bizonyítani, hogy uralkodása utolsó éveiben a kán polgári államot akart létrehozni. Olyan modern államot, amelyben mindenkit - a nőket is - egyenlő jogok illetnek meg.

Az újraértelmezést a BBC is segíti. Május végén tűzték műsorra "revizionista történelmi dokumentumfilmjüket", amelyben a mongol vezér előnyös oldalát mutatják be.

"Igaz, hogy kissé megalomán volt - idézik Dan Snow történészt a műsorban -, de saját kora mércéjével remek államférfi is egyben." Egyesítette a mongol törzseket. Adórendszert vezetett be. Kiépítette az állami hivatalokat. Egységesítette a jogrendszert. Minden hadjáratot alaposan előkészített. Támogatta az innovációt.

Dzsingisz kán úgy kormányzott, mintha menedzseriskolában tanulta volna. A kemény munkát végző katonákat a zsákmányból kapott részesedéssel motiválta. Ő maga analfabéta volt, de felkarolta a tehetségeket. Igyekezett személyes kapcsolatot tartani beosztottjaival.

"Nagylelkű vezér volt - idézi a film producerét a Telegraph India. - Dzsingisz kán meglehetősen liberális volt; tolerálta mások véleményét, és senkit sem üldözött vallási nézetei miatt."

"Tizennégy évvel a Szovjetunió bukása után a mongolok elkeseredetten keresik identitásukat. Minden hibája ellenére Dzsingisz kán történelmi alakja tűnik a legalkalmasabbnak a nemzeti nagyság eszméjének felélesztésére - írja az Independent magyarul is olvasható cikkében. - Lehet, hogy Dzsingisz kán nem a legjobb választás, de a mongolok nem nagyon válogathatnak."

Nem kétséges, Mongólia nyolcszáz éves történetében Dzsingisz kán működése volt világtörténelmi szempontból a legkevésbé felejthető.