Moszkva megtorlást fontolgat több kelet-európai ország ellen, amiért fegyvert szállítottak az Oroszországgal háborúzó Grúziának. A felháborodás érthető, de a megtorlásnak nagyobb lehet a kára, mint a haszna.

„Mindenekelőtt Csehországról, Bulgáriáról és Lengyelországról van szó. Az augusztusi háború előtt, alatt és után mindhárom ország tevékeny szerepet játszott Grúzia fegyverkezésében (az Egyesült Államokkal, Ukrajnával és Izraellel együtt). Most pedig Oroszország ott tart, hogy beszünteti velük a haditechnikai együttműködést” – olvassuk a Pravda netújságban Szergej Balmaszovtól. (A papírkiadású moszkvai Pravda baloldali, a vele csupán névrokonságban álló internetes Pravda inkább nacionalista irányvonalat követ.)

Dmitrij Medvegyev elnök már fel is szólította a kormányt, tegyen javaslatot a szankciókkal kapcsolatban. Az online Pravda munkatársa azt vizsgálja, milyen érveket és ellenérveket kell a kormánynak ezután megfontolnia.

Csehország kiemelkedik Grúzia kelet-európai hadiszállítói közül, mivel 175 harckocsit, száznál több löveget, több mint kétszáz rakéta-sorozatvetőt, L-39-es repülőgépeket, továbbá több tucat tonnányi hadianyagot szállított Grúziának. Két saját gyártmányú tüzérségi eszköz-típust kivéve mindez szovjet−orosz fegyverzet és lőszer volt. Bulgária aknavetőket, karabélyokat és hadianyagot küldött Grúziába, szintén szovjet gyártmányú arzenáljából.

Az egykori szövetségesek felújítás és alkatrész-utánpótlás dolgában Oroszországra vannak utalva. Ha a haditechnikai együttműködés megszakad, fegyvertáruk jelentős része néhány év alatt hasznavehetetlenné válik. A szakításnak elsősorban a légierejük látná kárát, de persze az orosz hadiipart is veszteség érné. „Kiesne a bolgár, a magyar, a lengyel, a román és a horvát piac, mert ezek az országok nem elhanyagolható szerepet játszottak Grúzia felfegyverzésében.” (Magyar fegyverszállításokról már a háború idején is cikkeztek Moszkvában, a budapesti külügyminisztérium azonban cáfolta, hogy Magyarország „bármely félnek fegyvert szállított volna”, a honvédelmi államtitkár pedig kijelentette, hogy Magyarország elvből nem szállít fegyvert válságövezetbe.)

Kérdés, ki sínylené meg inkább a szakítást. Az online Pravdának nyilatkozó szakértők nincsenek egy véleményen. Az egyik fél szerint néhány millió dollárról érdemes lemondani, ha az ellentétel orosz katonák élete volna. „Mert ha Grúzia fegyverszállítóival nem mondjuk fel az együttműködést, akkor fegyvereink a saját katonáink életét fogják kioltani.” Ha viszont Moszkva retorzióval él, akkor az illető államok megtanulják, hogy nem érdemes Oroszország ellenlábasait segíteniük.

A másik vélemény szerint azonban az együttműködés megszakadása Oroszországnak ártana többet. Az orosz fegyverek ugyanis még sokáig hadrendben maradhatnak, tehát az utánpótlás és a felújítás dollármilliárdokat hozhat az orosz hadiiparnak, nem néhány milliót. Kelet-Európában százötven MIG 29-es repülőgép és 52 MI-helikopter szorul felújításra, s az erről szóló tárgyalások nem állnak rosszul.

Ellenben, ha Oroszország kivonulna erről a piacról, a kelet-európai országokban ettől még nem történne katasztrófa. A nyugati fegyvergyártók ellenállhatatlan ajánlatokkal jelentkeznének, a svédek például máris ostromolják Gripenjeikkel a cseh piacot (itt Magyarországot elfelejtette megemlíteni a szerző). Ráadásul még az orosz fegyvereket sem kellene a vasolvasztóba küldeni attól, hogy Oroszország felmondja az együttműködést. A szervizelést és a felújítást örömmel átvállalja Izrael, amely máris több országnak tett erre ajánlatot. Harmadik piacokról az izraeli cégek a szükséges alkatrészeket is könnyen beszerezhetik.

Mindebből úgy sejthető, hogy a Pravda elemzője az együttműködés fenntartását látja a jobb választásnak, de maga nem foglal nyíltan állást. Úgy fogalmaz, hogy akármi lesz is a döntés, érdemes alaposan megfontolni a dolgot.

Érdekes módon a megtorlás ellen szóló érvek között fel sem merül, hogy az együttműködés felmondásával megszűnnének a közép-európai fegyveres erőkkel fenntartott kapcsolatok, például az orosz személyzet jelenléte azokon a repülőtereken, ahol szovjet gyártmányú repülőgépek állomásoznak.