A gazdasági válságban újra előkerültek a régi antiszemita összeesküvés-elméletek. Mi magyarázza, hogy még azokban a távol-keleti országokban is terjednek, ahol zsidók gyakorlatilag nem is élnek?

„Kínában bestseller lett a Devizaháború című könyv, amely azt meséli el, hogyan igyekszenek a zsidók megszerezni a világ feletti hatalmat a nemzetközi pénzügyi rendszer manipulálásával. Állítólag még a párt legfelsőbb köreiben is olvassák a jeles művet. Ázsia más országaiban sem ismertetlenek az efféle összeesküvés-elméletek. Íme néhány könyv címe, amely az elmúlt években Japánban nagy népszerűségnek örvendett:  A zsidók megfigyelése segíthet a világ megértésében, A következő tíz év: bepillantás a zsidó jegyzőkönyvekbe,  Elnézést kérek a japánoktól, avagy egy zsidó bölcs vallomásai” – írja Ian Buruma holland-angol író, Távol-Kelet szakértő a Project Syndicate-ben.

Hogyan lehetséges, hogy még a Távol-Keleten is népszerűek a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei mintájára készült összeesküvés-elméletek? – töpreng Buruma. Hogyan lehetséges, hogy Mahathir Bin Mohammed korábbi maláj miniszterelnök egy nyilatkozatában a zsidók világuralmáról beszélt, és egy fülöp-szigeteki lap nemrég azt bizonygatta, hogy a zsidók átveszik az irányítást azokban az országokban, ahol megtelepszenek? „Hiszen a kínaiak, a japánok, a malájok és a filippínók többsége csak külföldön találkozhatott zsidókkal.”

Mivel a távol-keleti antiszemitizmus nem vallási eredetű, a jelenség elsősorban politikai okokra vezethető vissza. „Az összeesküvés-elméletek a zárt társadalmakban virágoznak, ahol az emberek nem jutnak hozzá a hírekhez, és nincs lehetőség rá, hogy szabadon utána olvassanak a dolgoknak.” A volt gyarmatokon az ismeretlen zsidókat azonosítják a kolonializmussal és általában a Nyugattal – véli Buruma. Hasonlóan az európai „reakciósokhoz”, akik viszont Amerikával, a gyökértelenséggel és a pénzközpontúsággal azonosítják a zsidókat.

A kérdés már csak az, vajon mi magyarázza akkor, hogy az antiszemita összeesküvés-elméletek az európai demokráciákban is népszerűek – hiszen ott demokrácia van, és azt sem lehet mondani, hogy a zsidók ismeretlen idegenek lennének. Az amerikai Rágalmazásellenes Liga február közepén publikált felmérése szerint ugyanis az európaiak harmada a zsidóságot okolja a gazdasági válságért, és tízből négy európai véli úgy, hogy a zsidók túl nagy befolyással bírnak az üzleti világban, illetve a nemzetközi pénzpiacokon. Az előbbi arány a felmérés adatai szerint éppen Magyarországon a legnagyobb (67 százalék), az utóbbi pedig (59 százalék) a spanyolok után a második legmagasabb.

„Az elmúlt másfél évszázadban a kapitalizmust megrendítő válságok közös politikai velejárója az antiszemitizmus erősödése” – vélekedett a kérdésről Denis MacShane munkáspárti politikus, a Globalizálódó gyűlölet: az új antiszemitizmus című könyv szerzője a londoni Times hasábjain.

____________________
Halmos Károly hozzászólása