A klímaváltozás miatt elszaporodnak a szélsőséges időjárási jelenségek, és számos vidék gyakorlatilag lakhatatlanná válik. A globális felmelegedés nyomában kisebbfajta népvándorlás indulhat.

„Már egy évtizede is 25 millió olyan ember élt a Földön, aki az éghajlatváltozás miatt vándorolt új lakhelyre. Az ökömigránsok száma azóta nagyot nőtt. A globális felmelegedés miatt emelkedni fog a tengerek vízszintje, így valószínűleg még többen veszítik majd el a lakhelyüket” – idézi Shankar Vedantam, a Washington Post kolumnistája Norman Myerst, az Oxfordi Egyetem klímakutatóját.

Az elmúlt években egyre több család volt kénytelen a szélsőségessé vált időjárási viszonyok miatt lakhelyet változtatni. Elsősorban a szárazság, a hőség és az emelkedő tengerszint kényszeríti arra az embereket, hogy kellemesebb klímájú vidékre költözzenek.

A probléma súlyát jól mutatja, hogy Anote Tong, a Csendes-óceánon található Kiribati szigetcsoport elnöke február elején bejelentette: az emelkedő vízszint miatt félő, hogy az ország százezer fős lakosságát hamarosan ki kell telepíteni, ezért az ország megpróbál földet venni, ahová Kiribati lakossága átköltözhet. Tong ehhez a nemzetközi közösség segítségét kérte. Közben az ország lakossága menekül, aki tud, máris Új-Zélandon próbál letelepedni – mint azt Tong elnök elmondta, a kiribatiak kitűnő vízvezeték-szerelők, így mindenhol hasznos munkát végezhetnek. Becslések szerint Bangladesből 12-17 millió ember vándorolt el hasonló okokból az elmúlt évtizedekben. A szárazság nyomán fellépő éhínség az afrikai Száhel-övezetből is milliókat kényszerített költözésre (és milliók életét követelte). Az Egyesült Államokból is egyre többen költöznek Új-Zélandra, a hurrikánok által sújtott déli vidékek lakói pedig sokan az északi államokba vándorolnak, attól tartva, hogy a 2005-ös Katrina hurrikán okozta pusztítás megismétlődhet.

„Előrejelzések szerint a környezeti katasztrófák száma és intenzitása tovább nőhet az elkövetkező évtizedek során, ami az elvándorlás fokozódását, sőt háborúk kirobbanását okozhatja – írja Vedantam. Mint arról a Metazin is beszámolt, a Nemzeti Hírszerzési Tanács, az Egyesült Államok közép- és hosszú távú hírszerzési kutatóközpontja szerint az erőforrások szűkössége mellett a globális felmelegedés is hozzájárul az energia- és élelmiszerhiányhoz. A novemberben készített Globális trendek 2025: Átalakult világ című stratégiai elemzés szerzői úgy látják, hogy a klímaváltozás elsősorban a szegényebb országokat sújtja majd, és a globális felmelegedéssel járó víz- és élelmiszerhiány konfliktusokat idézhet elő. Brahma Chellaney stratégiai elemző a Times of Indiában tavaly megjelent cikkében pedig úgy vélekedett, hogy „a vízhiány a világ számos részén már most is biztonságpolitikai kérdéseket vet fel. A tegnap háborúit a földért vívták, ma pedig az energiahordozók állnak a konfliktusok középpontjában. A jövő háborúi a vízről fognak szólni.”