Még a vasárnapi templomi papgyilkosság előtt az Amerikai Egyesült Államok újabb tagállama engedte meg törvényben a templomi fegyverviselést. „Ez már túlzás!” – véli az egyik kommentátor. A másik szerint a tiltakozás a túlzás.

„Tudomásom szerint, bármily furcsa is, vagy húsz államunkban szabad fegyvert viselni a templomban. Ezek az emberek nyilván más Bibliát olvasnak, mint én” – írja Curt Brown, Missouri állam leghíresebb rádiós műsorvezető-kommentátora a springfieldi News-Leaderben, annak kapcsán, hogy Arkansas államban is engedélyezte a törvényhozás a templomi fegyverviselést. Cikke nem maradt visszhang nélkül, és a vitának sajátos színezetet adott, hogy március 8-án reggel, istentisztelet közben lelőttek egy papot.

Brown azzal érvel a fegyveres templomba járás ellen, hogy Jézus szeretetet hirdetett, nem öldöklést. Az olyan templomba pedig, ahol ennek ellenére a fegyvereké a szó, a legjobb nem járni. Különben is, hova vezet ez? A végén még a testi motozást is bevezetik, és elveszik a hölgyektől a retiküljüket. „Nem tudom, maguk hogy vannak vele, de szerintem ez nagyon is Arkansasra vall.”

A libertárius Future of Freedom Foundation honlapján Scott McPherson badarságnak nevezi Brown véleményét. Mindenekelőtt megjegyzi, hogy Arkansasra egyáltalán nem vall a libertárius törvény. Az állam volt kormányzója, Mike Huckabee tavaly, amikor még versenyben volt a republikánus elnökjelöltségért, az országos dohányzási tilalom tervével kampányolt. Márpedig az olyan állam, amelynek volt vezetője ilyen dadusállam-eszméket dédelget, aligha a legtipikusabb terep a szabad fegyverviselés libertárius eszméjének érvényesítéséhez. (Mégis csak veszélyes lehet a korlátlan fegyverhordás, például McPherson ezt a fegyvert éppenséggel fordítva sütötte el. Huckabee ugyanis a szabad fegyverviselés híve, s lehet, hogy Brown éppen erre célzott, amikor Arkansas államot emlegette.)

A templomi fegyverviselés – folytatja McPherson – különben sem valamiféle újmódi szentségtörés: a gyarmati korban számos állam egyenesen kötelezte az amerikai férfiakat, hogy fegyvert hordjanak Isten házában. (Itt a kritikus eltekint Brown ezzel kapcsolatos megjegyzésétől, miszerint annak idején nem volt sem szövetségi, sem állami, sem városi rendőrség.)

A bírálat lényege azonban természetesen más: a templom nyilvános hely, akár egy gyorsétterem. Persze egészen más céllal járnak az emberek az egyikbe, mint a másikba, de abból a szempontból nincs különbség, hogy mindkét helyre bárki betérhet, akár a legrosszabb szándékkal is. 2007-ben Denverben egy biztonsági őr agyonlőtt egy férfit, aki eszeveszett lövöldözésbe kezdett egy templomban.

Igaz, a templom egyúttal magánintézmény is, és tulajdonosa kitilthatja a fegyvereket a teremből. De ha nem tiltja ki, akkor szabad fegyverrel bemenni, sőt, egyenesen ajánlatos, hogy a biztonság kedvéért a becsületes polgár magánál tartsa fegyverét. Negyven államban sokmillió ember hord fegyvert, két államban pedig sem engedély, sem bejelentkezés nem kell; elég, ha valaki az Egyesült Államok polgára. És ezekben az államokban a legalacsonyabb az erőszakos bűncselekmények számaránya. Az amerikaiak évente másfélmilliószor nyúlnak fegyverhez önvédelemből, ami pedig a templomi fegyveres támadásokat illeti, a Google-ban 482 000 találat jelenik meg erre a kifejezésre.

Arkansas állam új törvénye tehát korántsem vezet vérontáshoz, éppen ellenkezőleg: ezentúl nem csak a törvénysértő emberek visznek magukkal fegyvert a templomba. „A templom szentségét egyáltalán nem csorbítja, ha a gyülekezet felkészül rá, hogy elhárítsa a gonoszt.”

Az Illinois állambeli Maryville baptista templomában március 8-án, a reggel nyolcórai istentisztelet közben egy fegyveres lelőtte a papot, miután több lövéssel szétlőtte a bibliáját. Ezt követően a fegyvere csütörtököt mondott, valószínűleg ezért nem volt több áldozat. Most kezdődhet csak igazán a vita: megakadályozhatták volna-e a hívek a gyilkosságot, ha lőfegyver van náluk?