A gazdasági válság következtében csökken az ipari termelés, és sorra zárnak be a környezetszennyezés fő forrásai, a gyárak. A zöldek mégsem örülhetnek: a recesszió miatt nem csak a gyárak, de a környezetvédelmi beruházások is leállnak.

„Az amerikai észak-keleti partvidék erőműveinek károsanyag-kibocsátása 9 százalékkal csökkent 2007-hez képest” – ismerteti a Point Carbon kutatóintézet napokban nyilvánosságra hozott előzetes kutatási eredményeit a Boston Globe.

Az elmúlt hetekben egyre több kutatás utal arra, hogy a recesszió hatására a világ számos pontján jelentősen csökken a környezetszennyezés. Sharon Begley, a Newsweek szerkesztője például részletes tudósítást közöl a szibériai Bajkalszkból. A város papírüzemét húsz éven át próbálták bezáratni a környezetvédők, de hiába. A gazdasági válság hatására azonban a súlyosan környezetkárosító üzem kénytelen volt lehúzni a rolót. Az évtizedek óta mindent átható bűz oszlani kezdett, a környékre visszatértek a madarak, és megjelentek az első turisták.

Begley beszámol róla, hogy a gazdasági válság világszerte hasonló következményekkel jár. Indiában sok acélgyár leállt, aminek hatására Delhi környékén 85 százalékkal csökkent az eső kénsavtartalma. Európában és az Egyesült Államokban becslések szerint idén 100-100 millió tonnával kevesebb szénmonoxid keletkezik majd, mint tavaly. A kínai Dongguanban 65 százalékkal csökkent a légszennyezettség. Mivel a marhahús iránti kereslet már korábban visszaesett, a brazil farmerek kevesebb állatot tartanak, így kevesebb esőerdőt kell kivágni, hogy elég legelő álljon rendelkezésre: a válság kirobbanása óta 70 százalékkal lassult az erdőirtás, és a marhák beleiből felszabaduló, az üvegházhatást erősítő gázok mennyisége is.

Mindez azonban korántsem jelenti, hogy a zöldek örülhetnének a válságnak. Hosszú távon elsősorban nem a termelés lassulásától remélhető a környezetvédelem ügyének haladása. A recesszió hatására ugyanis lelassulhat az új, környezetbarát, energiatakarékos technológiák térhódítása – figyelmeztet a Boston Globe.

A tíz amerikai állam által elindított széndioxid-kereskedelmi kvótarendszer célja a környezetbarát technológiák elterjesztése. A szabályozást abban a reményben vezették be, hogy az amerikai nagyvállalatokat ezzel rávehetik a környezetbarát fejlesztésekre. A visszaesés miatt azonban egyik államnak sem kell attól tartania, hogy kimeríti a kvótát, így a gyárakat semmi sem ösztönzi a zöld megoldások keresésére.

Vannak azonban biztató jelek is. Mint Anthony Giddens, a brit Munkáspárt Harmadik Út programjának kidolgozója a minap felhívta rá a figyelmet, a héten rendezett koppenhágai nemzetközi környezetvédelmi konferencián a tudósok azt javasolták, hogy a kormányok a válságkezelő csomagoknak legalább 20 százalékát környezetvédelmi beruházásokra fordítsák. A zöld technológiák alkalmazása ugyanis nemcsak a klímaváltozás elleni harc szempontjából fontos, hanem új munkahelyeket is teremt. Nem véletlen, hogy Barack Obama amerikai elnök a múlt héten felvázolt költségvetési irányelveiben a gazdaságélénkítés egyik legfontosabb elemének a megújuló energiaforrások támogatását nevezte.