A francia állam szeretne segíteni az etnikai diszkrimináció áldozatainak, de ehhez statisztikát kell vezetnie róluk. Ezt sokan ellenzik, mert attól tartanak, hogy így a kisebbségek végképp külön csoportba kerülnek, és integrációjuk ellehetetlenül.
„Ha etnikai ismérvek alapján osztályozzuk az embereket, nem várhatjuk el, hogy az eddiginél inkább érezzék magukat a nagy közösség részének” – írja a párizsi gazdasági napilapban, a Les Echos-ban Favilla. (Ezen a néven három, magát megnevezni nem kívánó külső szerző valamelyike közli minden nap véleményét az ország és a világ dolgairól.)
Nicolas Sarkozy elnök 2008 decemberében nevezte ki esélyegyenlőségi különmegbízottját, és egyebek között kifejezetten azt a feladatot adta neki, hogy tegye mérhetővé az etnikai kisebbségek helyzetét. Yazid Sabeg kéthavi vizsgálódás után a Le Monde-nak adott interjújában közölte, hogy mit javasol majd: legyen szabad etnikai alapú statisztikai összeállításokat készíteni. Ma az ilyesfajta adatfelvétel is tilos. A javaslatot, az etnikai diszkrimináció visszaszorítását célzó intézkedési tervekkel együtt március 20-án kellett volna az elnök elé terjesztenie, de ez „technikai okokból” bizonytalan időre elmaradt.
A Les Echos cikkírója paradox jelenségnek tartja, hogy az elnöki megbízott javaslata oly nagy vihart kavart, de maga is kétségeinek ad hangot. Az etnikai diszkrimináció igen elterjedt jelensége ellen képtelenség felvenni a harcot a tények és a számok ismerete nélkül. Mégis, éppen a kisebbségek védelmére alakult civil szervezetek tiltakoznak a leghangosabban az etnikai statisztika ötlete ellen. Attól tartanak, hogy ez csak még inkább „eltávolítaná a köztársaságtól” az arab és a fekete-afrikai származású állampolgárokat.
Igaz, az elnöki megbízott csakis névtelen statisztikáról beszél, és kifejezetten ellenzi, hogy a hatóságok nyilvántartsák a polgárok etnikai hovatartozását. De az alkotmánybíróság szerepét betöltő Alkotmányjogi Tanács egy 2007-es határozata az etnikai alapú statisztikai adatgyűjtést is alkotmányellenesnek minősítette. Emiatt a Les Echos szerzője úgy véli, a kormány kétszer is meggondolja, mielőtt magáévá tenné ezt a javaslatot.
Ezt igazolja, hogy a javaslat benyújtását új határidő megjelölése nélkül elhalasztották. Mindenesetre Yazid Sabeg elnöki megbízott a népességtudományi intézet főigazgatójának vezetésével különbizottságot kért fel a teendők felvázolására. A bizottság jelentése a nyárra várható.
Ivan Rioufol, a konzervatív Le Figaro vezércikkírója szerint az a fajta elkülönülés, amelytől az etnikai statisztika ellenzői félnek, már régen bekövetkezett. Az „egy és oszthatatlan francia nemzet” eszméje veszélyben van. Ezzel függ össze, hogy intézkedéseket kellett hozni a közbiztonság erősítése érdekében, amelyeket „a demagógok hevesen elleneznek”. Sokasodnak az iskolai erőszakcselekmények, s a Le Figaro nem írja meg, de egyértelmű a gondolatmenetből, hogy ezeket a bűncselekményeket a kisebbségekhez tartozó emberek követték el. „Mi értelme eltitkolni az iskolai erőszakkal kapcsolatos számokat? – kérdezi Rioufol. – Az önbevallásra épülő etnikai statisztikai adatok gyűjtésének terve már ebből a szempontból is tisztánlátásra utal.”