Szaúd-Arábiában a Korán tanulmányozói teológiai párbeszédbe bocsátkoznak az iszlamista weboldalak látogatóival, hogy kijózanítsák őket terroristabarát kábulatukból. Más arab országok is a kezdeményezés csodájára járnak.

„Szent háború zajlik a világhálón. A front egyik oldalán az al-Kaida propagandistái igyekeznek terjeszteni szellemiségüket a muzulmán világban. A másik oldalon szaúd-arábiai teológusok próbálnak mérsékelteket faragni a szélsőségesekből” – jelenti Bruce Falconer a Mother Jonesban.

A kampány neve Szakina, azaz nyugalom. A központ Rijádban jött létre 2004-ben, és önkéntesek tömegeit fogja össze, akiknek az a feladatuk, hogy teológiai párbeszédet kezdeményezzenek a világhálón jelentkező szélsőséges iszlamistákkal. Szaúd-Arábiában is rájöttek ugyanis, hogy ma az internet a terroristák toborzásának első számú eszköze, ott érdemes tehát a jelölteket megtalálni és gondolkodásra késztetni, mielőtt eldőlne, hogy gyilkosnak szegődnek.

Az idő tájt az internet csak ötéves múltra tekintett vissza a szaúdi királyságban. Hosszú időt vett igénybe ugyanis, mire a hatóságok megtalálták a módját, hogy biztosan kiszűrjék a nem kívánatos tartalmakat, például a pornográfiát és a szerencsejátékokat. Az iszlamista propagandát azonban nehéz kiszűrni, mert a szűrőprogramok nem mindig tudnák megkülönböztetni a hivatalosan pártolt wahabita szövegektől. Márpedig az internetpiac gyorsan bővül, és ma már a huszonötmilliónyi lakosság csaknem egyötödét éri el, 4,7 millió embert. A hatóságok érthetően aggódnak a monarchiával szemben igen ellenséges al-Kaida térhódításától, annál is inkább, mert 17 000-re becsülik a veszedelmes terrorista-párti iszlamista weblapok számát. Némelyiket az al-Kaida médiabizottsága, az Asz Szahab üzemelteti, de többségük lelkes aktivisták kezében van.

Ebben a tengerben a Szakina hetven önkéntese persze szinte elvész, de a szaúdiak büszkék minden egyes radikális weblátogatóra, akit az önkénteseknek sikerül eltéríteniük baljós szándékától. A csoport tagjainak egy része a terrorista honlapokat igyekszik felderíteni, a többiek pedig beépülnek a fórumok levelezői közé, és vitába elegyednek a résztvevőkkel.

A fórumok átlagos látogatója 25 éven aluli, lelkes hívő, aki könnyű prédája lehet a terrorista-toborzóknak, ha a Szakina önkéntesei le nem beszélik erről. A módszerük az, hogy kényes topicot nyitnak meg, majd a hozzászólókat privát vitára invitálják. Később az egész beszélgetést közzéteszik a világhálón. A washingtoni Közel-Keleti Kutatóintézet honlapján olvasható az egyik ilyen párbeszéd, amelynek végén a terroristajelölt köszönetet mond a teológiai felvilágosításért, amelynek köszönhetően elkerülte a rá váró tragikus sorsot.

Szaúd-Arábiában azt állítják, hogy 1500 weboldalt figyelnek, és 877 ember nézeteit sikerült megváltoztatniuk az internetes kampány segítségével. Az amerikai újságíró azonban óvatosságra int: ezek az adatok aligha ellenőrizhetők, s a királyság hatóságai előszeretettel festenek a valóságosnál kedvezőbb képet tetteikről. Például nagy sikerekről számoltak be a terroristák átnevelését célzó börtönakció kapcsán, de a világ csak annyit tud, hogy a 11 volt guantánamói fogoly, aki rész vet a programban, azóta illegalitásba vonult, és nyilván nem békés célzattal.

Mindenesetre az Arab-öböl sejkségeitől Algériáig számos ország érdeklődött a módszer iránt, mert az interneten terjedő iszlamizmus az egész arab világot fenyegeti.

Összehasonlításul a Mother Jones szerzője bemutatja a washingtoni külügyminisztérium internetes „ügyfélszolgálatát”. Ennek alkalmazottai szintén vitáznak az iszlamistákkal, de nem vallási alapon, hanem nyíltan az amerikai kormány álláspontját ismertetve. Igaz, nem is állítják, hogy bárkit sikerült volna átnevelniük.