A latin-amerikai drogkartellek lassan az egész térség stabilitását veszélyeztetik. Az Egyesült Államok pénzzel és fegyverekkel támogatja a kábítószer-elleni harcot. Latin-amerikai politikusok szerint célszerűbb lenne legalizálni a könnyűdrogokat.
„A nemzetközi jog értelmében az elmúlt nyolc évben nemzetközi normákat sértettek és bűnözőnek tekintendők a kokalevelet rágó milliók, köztük jómagam. Ez a helyzet elfogadhatatlan és abszurd a bolíviaiak és az Andok többi népe számára” – olvassuk Evo Morales bolíviai elnök cikkét a New York Timesban.
A Latin-Amerikai Kábítószer és Demokrácia Bizottság Rio de Janeiróban február végén nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderül, hogy hiába a kemény fellépés, hiába a kábítószer-fogyasztás kriminalizálása, a kontinens országaiban továbbra is súlyos problémát jelent a kábítószer-kereskedelem és a hozzá kapcsolódó szervezett bűnözés. Sőt, a latin-amerikai országok most már nem csak kokainból és marihuánából, hanem ópiumból és heroinból is egyre többet exportálnak.
A virágzó kábítószer-kereskedelemben megerősödtek a drogkartellek, és több országban már az állam stabilitását veszélyeztetik: tavaly január óta 7-9000 áldozatot szedett a kábítószer-maffiák közötti háború. A helyzet súlyosságát szemlélteti, hogy a kartellek már az Egyesült Államok számára is komoly biztonságpolitikai kockázatot jelentenek. „Nyilvánvaló, hogy az elmúlt huszonöt évben követett politikánk kudarcot vallott” – ismerte el Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a kábítószer-ellenes harc csődjét. Az illegális kábítószer-kereskedelem mellett a mexikói fegyvercsempészet is egyre nagyobb fejtörést okoz az Egyesült Államoknak.
Mint arról a Népszabadság is beszámolt, Amerika több százmillió dollárral és fegyverekkel segíti a mexikói hatóságokat a kábítószer- és fegyvercsempészet megfékezésében. Latin-amerikai politikusok szerint máshogyan kellene felvenni a harcot a kartellekkel. Három volt köztársasági elnök, a brazil Fernando Henrique Cardoso, a kolumbiai César Gaviria és a mexikói Ernesto Zedillo szerint a kereslet visszaszorításával és a könnyű drogok fogyasztásának legalizálásával lehetne a leghatékonyabban harcolni az egyre erősebb maffia ellen. A legfontosabb a kereslet csökkentése lenne, amelynek érdekében Amerika és Európa kormányai tehetnek a legtöbbet. Egyúttal legalizálni kellene a dohányzásnál és az alkoholfogyasztásnál nem károsabb könnyű drogokat, hogy legalább a marihuána-kereskedelem ne a drogkartelleket erősítse. A könnyű drogok ellen a kriminalizálás helyett inkább a felvilágosítással kellene felvenni a harcot – javasolja a három államelnök.
Evo Morales hasonló szellemben érvel. Értelmetlennek tartja, hogy a nemzetközi kábítószer-ellenes megállapodások értelmében a kokalevél-rágás is bűncselekménynek minősül. Morales elismeri, hogy a kokalevélből kémiai eljárásokkal kokaint lehet előállítani, és egyetért vele, hogy a kemény drogok ellen keményen fel kell lépni. „Ellentétben a nikotinnal és a koffeinnal, a kokalevél rágása nem okoz függést, és nem teszi tönkre az egészséget, sőt, segít elkerülni az elhízást, amely a modern társadalmak számára oly nagy problémát jelent.” Ráadásul – teszi hozzá az indián származású elnök – a kokalevél-rágás „az Andok őslakosai történelmének, kultúrájának és identitásának fontos szimbóluma”, amelynek rituális és vallási jelentősége van. Ezért Morales azt javasolja, hogy a nemzetközi közösség vegye le a kokalevelet a tiltott kábítószerek listájáról, és ezzel segítsen ellehetetleníteni a kartelleket.
Az Egyesült Államok egyelőre hallani sem akar a latin-amerikai politikusok javaslatáról. Attól tart ugyanis, hogy a kokatermesztés legalizálásával könnyebbé válna a kokain előállítása, és így még több, még olcsóbb drog kerülhetne Amerika utcáira, ami mellesleg az egészségügyi kiadások jelentős növekedésével járna. Ha a latin-amerikai hatóságok ma még a kokaültetvényeket sem tudják felszámolni, akkor hogyan tudnák garantálni, hogy a legálisan termesztett kokacserje nem jut a drogkartellek kezére?