XVI. Benedek afrikai újtán úgy nyilatkozott, hogy az óvszer nem véd a HIV-fertőzés ellen. A kijelentés óriási felháborodást váltott ki. Egy amerikai kutatóorvos szerint a katolikus egyházfőnek részben igaza van, de kijelentésének üzenete ettől még veszélyes.
„XVI. Benedek március közepi afrikai látogatása során kijelentette, hogy az óvszerek nemhogy segítenék a HIV-fertőzés elleni harcot, hanem inkább hozzájárulnak a probléma súlyosbodásához. A kijelentés óriási felzúdulást keltett. A dolog azonban sajnos úgy áll, hogy a tények a pápát igazolják” – írja a Washington Postban Edward C. Green, a Harvard Egyetem AIDS-kutatócsoportjának vezetője, aki cikkében a félreértések elkerülése végett kitér rá, hogy a liberálisok táborába tartozik.
A pápa az óvszerre vonatkozó szavaihoz hozzátette, hogy csak az önmegtartóztatás segíthet a vírus megfékezésében. Orvosok, az AIDS elleni küzdelem aktivistái és politikusok világszerte felháborodásuknak adtak hangot. Többen azzal vádolták XVI. Benedeket, hogy a vallási dogmákat többre becsüli, mint az emberéletet. Neves francia AIDS-kutatók felszólították, hogy vonja vissza szavait, különben több millió afrikai haláláért fogja felelősség terhelni. Sőt, még egyházi méltóságok is élesen bírálták a kijelentést. Hans-Jochen Jaschke hamburgi segédpüspök vitába szállt a katolikus egyházfővel, és kiállt az óvszerhasználat mellett. Ilídio Leonardo portugál püspök is nyíltan ellentmondott a pápának: kijelentette, hogy „azoknak, akik nem képesek megtartóztatni magukat, erkölcsi kötelességük a vírus továbbadásának megakadályozása érdekében óvszert használni”.
Green egyetért a kritikusokkal abban, hogy a pápa valóban veszélyes üzenetet fogalmazott meg. A tények iránti tiszteletből viszont kénytelen-kelletlen védelmébe veszi a katolikus egyházfőt.
Egy 2003-ban, az ENSZ kezdeményezésére elvégzett felmérés megállapította, hogy Afrikában az óvszerhasználat népszerűsítése valóban nem volt hatékony eszköze az AIDS elleni harcnak. Az elmúlt években több kutatás is hasonló eredményre jutott. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az óvszer nem véd a fertőzéstől, hanem csak azt, hogy Afrikában az óvszerhasználat a több éves megfeszített felvilágosító kampány ellenére sem terjedt el, és így persze a HIV-fertőzés elleni küzdelemben sem segített. Green gyorsan hozzáteszi, hogy Délkelet-Ázsiában, ahol ma már a népesség egy jelentős része rendszeresen használ óvszert, sikerült megfékezni a gyilkos kór terjedését.
Az afrikai felmérésekből kiderül, hogy a HIV terjedéséért elsősorban a több szexuális partnerrel folytatott viszony a felelős. És mivel a szerelmi viszonyban a bizalmatlanság jelének tekintik az óvszerhasználatot, a vírus leginkább az ilyen párkapcsolatok miatt, nem pedig a prostitúció és az intravénás kábítószer-használat miatt terjed. Botswanában, az egyik leginkább fertőzött országban a férfiak 43, a nők 17 százaléka tart fent szexuális viszont legalább két partnerrel.
Azokban az afrikai országokban viszont, ahol a monogám kapcsolatokat népszerűsítették, lassult a vírus terjedése. Olyannyira, hogy ezen államok sikerein felbuzdulva a korábban az óvszerhasználat elterjesztésére összpontosító országok is inkább a monogámiát kezdték népszerűsíteni.
Tudományos szempontból aligha vitatható, hogy a fertőzés elleni legjobb módszer a teljes önmegtartóztatás. XVI. Benedek kijelentése annyiban igaz, hogy Afrika egyes országaiban valóban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az óvszerek népszerűsítése. Amiből viszont egyáltalán nem következik, hogy az óvszer nem véd a HIV-fertőzéstől, és végképp nem, hogy az óvszerhasználat miatt terjed a gyilkos vírus – márpedig valószínű, hogy a katolikus egyházfő szavait sok afrikai hívő így értette. Aki teljes mértékben megfogadja az egyházfő tanácsát, aligha kapja el vagy adja tovább a fertőzést. Nem úgy az, aki csak az óvszert mellőzi, az önmegtartóztatást azonban nem gyakorolja.