Sokan üdvözölték, hogy Barack Obama teljes nukleáris leszerelést szeretne. A konzervatívok és a realisták azonban nincsenek elragadtatva. Szerintük az atomfegyverek nem jelentenek nagy veszélyt, sőt, inkább a biztonság garanciái.
„Barack Obama áprilisban bejelentette, hogy atomfegyverek nélküli világot szeretne. A bátor lépést széles körben örömmel fogadták. De vajon lehetséges és kívánatos-e Obama céljának megvalósítása?” – kérdezi David Frum konzervatív publicista, George W. Bush volt beszédírója a kanadai National Postban.
Barack Obama európai körútján jelentette be, hogy a teljes nukleáris leszerelést fogja szorgalmazni. Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel elvben már meg is egyezett a stratégiai atomfegyverek csökkentéséről. Sokan úgy vélik, hogy a világ nukleáris robbanótölteteinek 96 százalékát birtokló két nagyhatalom vezetőinek egyetértése nyomán remény van rá, hogy globális megállapodást lehet kötni a teljes nukleáris leszerelésről. Így nemcsak a nagyhatalmak közötti atomháború lehetőségét lehetne kizárni, hanem azt is, hogy a nukleáris fegyverek terrorista szervezetek kezére jussanak.
Frum szerint azonban „az Obama által megfogalmazott cél egyrészt megvalósíthatatlan, másrészt veszélyes”. A konzervatív publicista szerint nem az atomfegyverektől, hanem az atomháborútól kell megvédeni a világot. Ha az Egyesült Államok lemondana az atomfegyverekről, azzal csak még inkább kiszolgáltatná a világot a nukleáris robbanófejeket készítő gonosz rezsimeknek, akik viszont aligha lesznek hajlandók lemondani az atomfegyverekről. „Obama tényleg azt hiszi, hogy az amerikai moratórium hatására Észak-Korea és Irán is önmérsékletet fog tanúsítani? Ennyire azért nem lehet naiv. A konzervatív publicista szerint valószínűbb, hogy az elnök csak megpróbálja felkészíteni a közvéleményt arra, hogy Irán és Észak-Korea hamarosan atomhatalommá válik.
A hidegháború idején a béke garanciája éppen a kölcsönös elrettentés volt: mivel mindkét nagyhatalom képes lett volna elpusztítani a másikat, egyiknek sem állt érdekében atomtámadást kezdeményezni. Frum emlékeztet rá, hogy a hidegháború óta jelentősen csökkent az amerikai atomtöltetek száma. Szakértők szerint a legmodernebb atomfegyverek hadrendbe állításával minimálisra lehetne redukálni a nukleáris robbanófejek számát: mindössze 300 modern nukleáris töltet elég lenne Amerika elrettentő erejének garantálásához. Az újgenerációs bombák ráadásul sokkal biztonságosabbak, mint a jelenleg használatosak. Bevezetésükhöz azonban kísérleti robbantásokra lenne szükség, aminek lehetőségét Obama szintén kizárta.
Anne Applebaum szovjetológus, a Washington Post publicistája is úgy gondolja, hogy a nukleáris leszerelés egyáltalán nem olyan fontos cél, mint azt sokan hiszik. Applebaum ugyanis teljesen alaptalannak és naivnak tartja Obama feltételezését, amely szerint, ha az Egyesült Államok csökkenti nukleáris arzenálját, akkor a világ többi atomhatalma is követni fogja a példáját. Észak-Korea az Obama-Medvegyev megállapodás másnapján rakétakísérletet hajtott végre, demonstrálva, hogy nem kér a moratóriumból. És még az sem biztos, hogy Nagy-Britannia és Franciaország hajlandó lenne követni az Egyesült Államok példáját, és lemondani az atomfegyverekről.
Túlzás az is – teszi hozzá Applebaum –, hogy az atomfegyverek jelentik a legnagyobb veszélyt Amerika és Európa számára. Még ha Irán atomhatalommá válik is, aligha fenyegetheti az Egyesült Államokat vagy Európát. A biológiai fegyverek, sőt a közönséges személyszállító repülőgépek is nagyobb kockázatot jelentenek az atomtölteteknél – utal az amerikai publicista a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokra. A háborús konfliktusokban pedig továbbra is hagyományos fegyvereket vetnek be. A tavaly nyári orosz–grúz háborút tankokkal, katyusákkal és gépfegyverekkel vívták, pedig Oroszország rendelkezik atombombával. Ha Moszkva minden nukleáris fegyverről lemondana, akkor sem jelentene kisebb fenyegetést szomszédai számára, mint most. Tajvan sem érezhetné magát nagyobb biztonságban, ha Kína leszerelné nukleáris arzenálját.
„Az atomfegyverek nélküli világ megteremtése nemes cél, de önmagában nem változtatja meg a globális hatalmi egyensúlyt, nem segít az al-Kaida megfékezésében sem, és nem akadályozza meg, hogy az autoritárius államok lerohanják gyengébb szomszédaikat.”