Amerikában eltúlozzák a kalózveszélyt, ráadásul nem a legmegfelelőbb módszerrel akarják elhárítani. Csak nem a haditengerészet szeretne e réven régóta várt anyagi forrásokhoz jutni?

„Legjelesebb megmondó embereink egy képregény logikájával gondolkodnak, s azt hiszik, hogy a Szomália partjai mentén garázdálkodó kalózok összefognak a terroristákkal, de ez nem igaz” – írja John Feffer a Salon webmagazinban.

Az amerikai képregényekben és rajzfilmekben gyakori, hogy a különféle gonoszok együtt harcolnak a jó ellen, a valóságban azonban ez egyáltalán nem törvényszerű. A jól értesültek mégis minduntalan azzal rémisztgetik a lakosságot, hogy az utóbbi időben egyre aktívabb kalózokat a szomáliai iszlamisták pénzelik, hogy aztán a zsákmányból is kivegyék a maguk részét. A legtekintélyesebb amerikai lapok ezen az alapon sürgetik, hogy Amerika „ölje meg” a kalózokat, illetve kilátásba helyezik, hogy az iszlamisták a kalózok segítségével terrorcselekményekre használják fel az elfoglalt hajókat, például egy nagy forgalmú kikötő vagy szoros bejáratánál robbantják fel egyiket-másikat.

A valóság ezzel szemben az, hogy a kalózok egyáltalán nem iszlamisták. Nincs ideológiájuk, nem akarják elpusztítani a Nyugatot, megrendíteni Amerikát. Csupán pénzt akarnak zsákmányolni. Ennek megfelelően a szomáliai iszlamisták, akiknek hatalmát a Nyugat biztatására az etióp hadsereg döntötte meg, kifejezetten elítélik a kalózkodást. Most is, miután gyakorlatilag kiverték az etióp katonaságot Szomáliából, fennhangon vallásellenesnek minősítik a kalózok tevékenységét. Egyébként korántsem az iszlamisták miatt burjánzik a kalózkodás, hanem azért, mert a háborúskodás felmorzsolta a szomáliai államot.

Ez adott lehetőséget arra, hogy a kalózok szabadon garázdálkodhassanak. És ez tette lehetővé, hogy a nagy társaságok halászhajói bemerészkedjenek a szomáliai vizekre és elhalásszák a helyi halászok elől a parti vizek halait. Az is megesett, hogy nagy kereskedelmi hajók külföldi szemétrakományukat öntötték ki a szomáliai parti vizeken. Az ilyen akciók váltották ki az első fegyveres támadásokat, amelyek révén az akkor még csak kezdő kalózok busás haszonra tettek szert, nem csoda, hogy rákaptak a kalózkodásra.

Most újfajta parti őrhajókkal akarják felszerelni az amerikai haditengerészetet, hogy képes legyen felvenni a küzdelmet a kalózokkal. Ez egy csapásra mintegy harmincmilliárd dollárral terheli meg a költségvetést. Végül is a szárazföldi hadsereg nagy pénzeket kapott a kormányzattól a terrorizmus elleni háborúhoz, ideje hát, hogy a haditengerészet is kapjon valamennyit. Pedig az apró kalózhajók sokaságának semlegesítéséhez a tervezett ötven hajónál sokszorta több is kevés volna. Másfelől viszont a szomáliai suhancoknak nemigen van vesztenivalójuk, tehát aligha félemlíti meg őket az amerikai erődemonstráció.

Feffer szerint az lenne a megoldás, hogy az amerikaiak állapodjanak meg az iszlamistákkal, s azok majd véget vetnek a kalózkodásnak. Igen ám, de Amerika egyszer már szövetséget kötött az iszlamistákkal, és nem járt jól vele. Afganisztánban a szovjet megszállás ellen jól jöttek Amerikának az iszlamisták, de most annál rosszabbul jönnek. Szomáliában ma nem egészen világos, ki a veszedelmesebb ellenség: a kalózok, vagy az iszlamisták.