A nyomorturisták nem különös, egzotikus lényeket látnak a szegénytelepek lakóiban, hanem ismerkednek egy idegen társadalom életével. Egyúttal némi becsületes pénzkereseti lehetőséghez is juttatják a helybélieket.

 „Az ilyen csoportos látogatások hozzásegíthetik az embereket ahhoz, hogy kikecmeregjenek a szegénységből” – magyarázza a Hollandiában és Amerikában párhuzamosan megjelenő ODE magazinban Vicky Collins riporter, hogy miért vett részt a híres brazíliai favellák egyikébe szervezett látogatáson.

Luxusszállodája előtt megáll a mikrobusz, fedélzetén már ott ül a többi turista, és irány Rocinha, a hétszázötvenvalahány riói nyomornegyed egyik leghírhedtebbje. Ezek a viskónegyedek engedélyek és tervek nélkül épültek, ami infrastruktúra van bennük, csak utólag hálózta be kuszán a girbe-gurba utcákat, amelyeken a prostitúciótól a kábítószer-kereskedelemig minden zajlik, ami tilos. A város tolvajai, rablói is ide húzódnak vissza rajtaütéseik után.

A turistacsoportot azonban semmi veszély nem fenyegeti. A Favela Tour nevű vállalat tizenhét éve baleset nélkül viszi a turistákat Rocinhába, s a tulajdonos azt állítja, hogy eddig már több mint százezer vendége volt. A lakók persze nem mind bűnözők, sőt a többség naponta dolgozni jár. Aki nem, az ilyenkor, amikor felbukkannak a turisták, különféle termékeket, emléktárgyakat igyekszik a külföldiek nyakába sózni, nem is sikertelenül.

A Favela Tour 29 dollárt kér a kirándulásért, és a bevétel egy részét egy közeli nyomornegyed iskolájának ajánlja fel. 2008-ban összesen 25 ezer dollárt tett ki az adomány. A turista tehát úgy érezheti, hogy a vásárlással és a kirándulásra való befizetéssel kétszeresen is hozzájárul a helybéliek felemelkedéséhez.

Pedig sokan afféle voyeurizmust látnak abban, ahogy a jómódú nyugati turisták az elmaradott országok szerencsétlen sorsú lakóit fényképezik. Mert valóságos divat ez ma már. Kenya fővárosában, Nairobiban is szerveznek hasonló kirándulásokat, s az egyébként nem éppen veszélytelen terepnek számító dél-afrikai Johannesburg szegénynegyedeibe is járnak turistabuszok. Nem kivétel az indiai Mumbai sem, ahol a poorizmusnak elkeresztelt üzletág kifejezetten felvirágzott, mióta Oscar-díjat kapott az itt játszódó Gettómilliomos című film.

Angliában persze nincs az indiaihoz fogható nyomor, de az ínyenceknek Londonban is ajánlanak szokatlan célpontot a szakértők. A New York Times deptfordi kirándulást javasol az érdeklődőknek. A Telegraph megjegyzi, hogy ez a környék az egyik legveszedelmesebb Anglia-szerte. Április közepén éppen azért állt bíróság elé két helybéli fiatal, mert megkéseltek egy francia diákot. Az egyik helyi lakos a lap útján azt tanácsolja az amerikai turistáknak, hogy mielőtt Deptfordba betennék a lábukat, alaposan nézzék meg az interneten, hova készülnek.

Rocinhában Vicky Collins egy papírtekercsekből font kosarat vásárolt: „Így lesz a szemétből művészet, a nyomorból pénzkereseti lehetőség.”

Vajon kapott-e számlát a vásárlásról? Vagy a kákán azért ne keressünk csomót?