Az emberiség nagyjai ősidők óta keresik a népek boldogságának titkát. Az amerikai publicista szerint az emberek elégedettsége elsősorban az adóktól függ: minél magasabbak az adók, annál nagyobb a boldogság.

„Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet adatai szerint Dánia, Finnország és Hollandia polgárai a legelégedettebbek az életükkel. A boldogságnak számos összetevője van: az egészség, a jólét, a vagyon, a szabadidő, a szoros családi és társadalmi kapcsolatok. De a legboldogabb népekre a magas adószint is jellemző” – írja Thomas Kostigen a Marketwatch pénzügyi portálon.

Közgazdászok és társadalomtudósok már régen felismerték, hogy a boldogság összefügg az egy főre jutó nemzeti össztermékkel, de azért egyenes arányosságról nem beszélhetünk. A világon számos olyan komplex index létezik, amely a nemzeti össztermék és számos más szempont figyelembevételével állítja fel az országok boldogság-indexét. A Metazin is beszámolt a bhutáni bruttó nemzeti összboldogság indikátorról, amely az emberek szubjektív elégedettségét méri.

Az EBESZ elégedettség-indikátora szerint az észak-európai országok polgárai a legboldogabbak. Az elemzés készítői ennek okát a kulturális sajátosságok mellett elsősorban a jólétben és az egyenlőségben jelölik meg. A World Values Survey készítőinek boldogság-indexe kisebb eltérésektől eltekintve egybevág az EBESZ listájával.

Kostigen szerint a boldogság titka mindenekelőtt az adórendszerben rejlik: az észak-európai országok a magas adók miatt boldogok. Kétségtelen, hogy a boldogság-indexek és az adóelvonás-listák élén rendre ugyanazok az államok állnak.

„Az észak-európaiak fizetik a világon a legmagasabb adókat – a dánok például jövedelmük közel kétharmadát. Akkor hát minek örülnek? Annak, amit a magas adókért cserébe kapnak” – véli Kostigen. A magas adókból futja a bőkezű jóléti intézményrendszer fenntartására: színvonalas egészségügyre, oktatásra, magas nyugdíjakra, munkanélküli segélyre és (az egy éven át járó) anyasági támogatásra.

Nem az a baj tehát, ha magasak az adók, hanem ha rosszul gazdálkodik az állam. Az amerikaiak többsége azért tekinti lopásnak az adókat, és tiltakozik az adóemelés ellen, mert a kormány felesleges dolgokra, egyebek között hadikiadásokra fordítja a bevételeket, miközben a polgárok 15 százalékának nincs egészségbiztosítása. (Nem csoda hát, ha az Egyesült Államok csak 11. a boldogságlistán.)

Azért lehet, hogy Kostigen mégis csak leegyszerűsíti a dolgot a nagyobb hatás kedvéért. Ha például megpróbálná duplájára emelni az átlagos amerikai adókulcsot, nem biztos, hogy nagyon boldoggá tenné honfitársait.