Ez a 32680-07-es számú ügy neve az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Hruscsovék a család egy halott tagjának rágalmazása miatt kérnek elégtételt, de valójában az a tét, hajlandó-e Oroszország szembenézni a sztálini múlttal.

„Lehet, hogy a kormány peren kívüli megegyezést szorgalmaz a Hruscsov családdal, nehogy nemzetközi botrány legyen az ügyből” – idéz emberjogi szakértőket Peter Savodnik amerikai Oroszország-szakértő az Abu-Dzabiban megjelenő Nationalben.

Nyikita Hruscsov egykori szovjet pártfőtitkár és miniszterelnök világszerte arról híres, hogy1956-ban a kommunista pártkongresszus zárt ülésén elítélte a sztálini koncepciós pereket. A mai fiatal nemzedékek azonban a nevét sem ismerik. Sztálinét annál inkább, és hozzá nagy becsben is tartják, mert azt tanulják az iskolában, hogy a generalisszimusz tette naggyá és modernné Oroszországot. Hruscsov családjának egy Amerikában oktató tagja, Nyina Hruscsova nagy keserűséggel írt erről a leleplező beszéd ötvenedik évfordulóján. A Metazin Hruscsov halott, Sztálin él címmel számolt be erről az írásról. Ez a változás egy olyan ember becsületébe került, akinek nem sok köze lehetett a történtekhez, hiszen 1943-ban, 26 évesen meghalt.

Hruscsov első házasságából szárazó fiáról, Leonyidról van szó, aki a háború idején a légierő kötelékében szolgált, és egy tavaszi napon lelőtték. A szovjet rendszer összeomlását lehetett úgy is értelmezni, hogy ekkor teljesedett be, amit Hruscsov a maga leleplezéseivel és ellentmondásos kísérleteivel elkezdett. Savodnikhoz közel áll ez az értelmezés. Megjegyzendő azonban, hogy a kínai kommunista vezetők már annak idején is úgy gondolták, hogy Hruscsov a kommunizmus felszámolásán mesterkedik, s ő ezt őszinte felháborodással utasította vissza. Mindenesetre, amikor kitört a szabadság, és mindenki azt írt, amit akart, Hruscsovot is elérte a végzet.

1953-ban, fél évvel Sztálin halála után Hruscsov ugyanis minden különösebb jogi hercehurca nélkül egy pincében lelövette Lavrentyij Beriját, a nagy terrorkorszak egyik főszereplőjét. Savodnik erről azt írja, hogy nincs ember, aki jobban megérdemelte a halált, de elismeri, hogy az eljárás sztálini volt. (Azt nem említi, hogy akkor éppen Berija képviselte a politikai mérsékletet, például döntő szerepe volt Nagy Imre első kormányának megalakulásában, és a Nyugattal való kiegyezést szorgalmazta, akár Kelet-Németország rovására is.)

Egy biztos: Berija fia, Szergo könyvet írt apjáról, s ebben kíméletlenül felsorolja Hruscsov pálfordulásait. Ez még nem volna baj, de aprólékosan beszámol egy legendáról, amelyre semmi bizonyíték sincs. Eszerint Hruscsov elsőszülött fia nem is halt hősi halált, hanem a szovjet hadbíróság végeztette ki. Át akart állni a németekhez, Sztálin pedig nem hallgatott a fia életéért térden állva könyörgő Hruscsovra. Oroszországban ez a történet mélyen aláássa Hruscsov tekintélyét azok körében, akikhez elér. Márpedig igen sokakhoz elér, mert a legnézettebb tévécsatornán 2004-ben egy népszerű tévésorozat keretében kiváló színészekkel részletesen eljátszatták.

Savodnik szerint emögött egyértelműen az áll, hogy a hivatalos Oroszország szemében Sztálin ma hős, Hruscsov pedig, mint Sztálin leleplezője, negatív szereplő. Putyin akkori elnök természetesen nem adott utasítást e legenda terjesztésére, nem is célzott rá, de régi orosz hagyomány, hogy az udvaroncok igyekeznek kitalálni az uralkodó titkos gondolatait, hogy a kedvében járjanak.

A család beperelte a tévéállomást, de nem akadt bíróság, amely befogadta volna az indítványt. Ezután fordultak Hruscsovék két éve a strasbourgi bírósághoz, ahol még legalább egy évig eltart, mire eldöntik, indítanak-e eljárást az orosz állam ellen. Közben az egyik moszkvai bíróság biztató levelet küldött a család ügyvédjének: egyes megfejtések szerint a kormányzat szeretné békésen lezárni az ügyet. Nem lesz könnyű, mert a Hruscsov-unokák és dédunokák azóta már egy kiadót is perelnek rágalmazásért.

Savodnik úgy látja, Oroszországnak nagyon is javára válna, ha akár az ügy kapcsán vita indulna Hruscsovról, vagyis a szovjet-orosz történelemről. A múlt tisztázása nélkül nemigen lesz demokrácia.