Az obsitos brit diplomata szerint a brit és a japán képviseleti demokrácia válságba jutott. Az olyan állam, amelyben az emberek támogatását elvesztő miniszterelnök nem váltható le, választott diktatúrának tekinthető.

„Sem Nagy-Britannia, sem Japán miniszterelnöke nem parlamenti választások nyomán került pozíciójába. Mindketten ragaszkodnak hatalmukhoz, és azt mondják, hogy miniszterelnökként jogukban áll eldönteni, legyen-e előrehozott választás. Alkotmányjogi szempontból kétségtelenül igazuk van, de vajon igazuk van-e a demokratikus alapelvek szempontjából?” – kérdezi a Japan Timesban Sir Hugh Cortazzi, aki a nyolcvanas évek Thatcher-kormánya idején négy évig volt hazájának tokiói nagykövete.

A két miniszterelnök, Gordon Brown és Taro Aso egyaránt rendkívül népszerűtlen, az ellenzék lemondásukat követeli, és előrehozott választást sürget. „Közvélemény-kutatások szerint egyikük sem bírja a választók többségének támogatását.” A brit miniszterelnök helyzete annyira ingatag, hogy a Munkáspárt katasztrofális vereségével záródó európai parlamenti választások előestéjén több minisztere lemondott, és egyikük Gordon Brownt is erre biztatta. Sajtóértesülések szerint a frakció bármikor fellázadhat. Cortazzi szerint a képviselőket csak az tartja vissza, hogy a brit törvények nem teszik lehetővé a konstruktív bizalmatlansági indítványt, így ha Brown nem hajlandó lemondani, akkor előrehozott választások jöhetnek, ami a Munkáspárt történelmi vereségével járna.

Nagy-Britanniában az elmúlt hónapok botrányai, mindenekelőtt a képviselői költségtérítésekkel kapcsolatos visszaélések megingatták a két nagy pártba vetett bizalmat. David Cameron, a tory ellenzék vezére felismerte, hogy a demokratikus intézményrendszer megerősítéséhez átfogó reformokra van szükség. Egyebek között felvetette annak lehetőségét is, hogy a választók 5 százaléka bármikor kezdeményezhesse a képviselő visszahívását. Többen megfogalmazták, hogy teljesen át kell alakítani a választási rendszert, és egyéni jelöltek helyett inkább pártlistás szavazásra lenne szükség, ami jelentősen csökkentené a két nagy párt fölényét. (De egyúttal persze megakadályozná, hogy egyenként visszahívják a képviselőket.) Ellenzéki képviselők indítványozták, hogy a parlamentet négy évre válasszák (a jelenlegi szabályok értelmében a miniszterelnök bármikor feloszlathatja a parlamentet, és előrehozott választást írhat ki).

A mai képviseleti rendszer mindenesetre nem teszi lehetővé a hitelét és támogatását vesztett kormányok leváltását. „Demokráciánk sokkal inkább választott diktatúra, ahol az állampolgári jogokat nem a képviselők, hanem a sajtó és a bíróságok védelmezik” – véli Cortazzi. Isten tartsa meg ezt a jó szokásukat – tehetné hozzá az olyan olvasó, aki még élt nem választott diktatúrában.