Az amerikai kormányhivatalok egyre több teljesen felesleges adatot gyűjtenek. Egyebek között nyilvántartást vezetnek a protézisek meghibásodásáról, a felhasználatlan postai bélyegekről, és az italautomaták által okozott személyi sérülésekről is.
„A kormány mindent tud. Érdekli, hogy melyik légitársaság a legfukarabb az ennivalóval? Nem gond, a kormány tudja a választ. Arra kíváncsi, hogy hány embert sebesítettek meg tavaly az italautomaták? A kormány ezt is meg tudja mondani” – olvassuk Erika Lovley cikkét a Politico hírportálon.
A kormányok mind több adatot gyűjtenek az állampolgárokról. Ezek egy része adatvédelmi és személyiségi jogi szempontból aggályos, de akad közöttük számos egyszerűen drága és felesleges is – olyan bizarr statisztikák, amelyek semmilyen lényeges információval nem szolgálnak.
Lovley számításai szerint az amerikai kongresszus csak idén legalább 40 különböző adatbázis és statisztika készítésére hatalmazott fel különböző kormányhivatalokat. A törvényhozás határozata értelmében január óta a szövetségi hatóságok statisztikát vezetnek a beépített csípő- és térdprotézisekről annak érdekében, hogy a kórházak világos képet kaphassanak róla, mely gyártók protézisei hibásodnak meg a legkevésbé. Egy másik javaslat értelmében adatot gyűjtenek az örökbe fogadott gyerekek apjának szociális hátteréről. A kongresszus arra is felhatalmazta a hatóságokat, hogy egybegyűjtsék a profi bokszolók egészségügyi adatait.
A kormányzati felhatalmazással készített adatbázisok jelentős összegeket emésztenek fel. Az amerikai farmokon tartott állatokról készített adatbázis összeállítása és fenntartása 2004 óta 119 millió dollárt emésztett fel.
Szakértők szerint kétséges, hogy érdemes-e az efféle adatokat összegyűjteni. A kormány által létrehozott obskúrus statisztikák jelentős részét ugyanis soha semmilyen célra nem használják. Amikor pedig mégis készül belőlük elemzés, annak is igen kétes a gyakorlati haszna. Lovley az élelmiszer- és italautomaták által okozott balesetekről készített nyilvántartást hozza fel példaként, amelyből kiderül, hogy 1997 és 2007 között összesen 10 550 sérülést okoztak az automaták, köztük három áramütést. Az adatok elemzése után az automatákat üzemeltető cégek figyelmeztető matricával látták el a gépeket, amelyek felhívták a vásárlók figyelmét arra, hogy megsérülhetnek, ha dühükben nekiesnek az automatáknak.
Finoman szólva is kétes hasznú a szintén az adófizetők pénzéből fenntartott postai adatbázis, amely az eladott, ám fel nem használt bélyegekről vezet nyilvántartást. Az adatokból kiderül például, hogy az 1993-ban kiadott Elvis-bélyegből 124 milliót máig nem használtak fel. Az amerikai állami posta szerint az adatok alapján döntik el, hogy milyen új bélyegeket nyomjanak.