Az utóbbi évtizedekben az államok egymás után bővítik a homoszexuálisok jogait. Ezzel párhuzamosan a homofób összeesküvés-elméletek is nemzetközivé válnak.
„A homoszexualitás elutasítása nem új keletű jelenség. De ahogy a nyugati államokban a melegek egyre nyíltabban merik vállalni másságukat, a homofób demagógia és erőszak új hulláma figyelhető meg világszerte. A sokféle formában megjelenő gyűlölet több forrásból táplálkozik, de van, ami mindben közös, ezért az antiszemitizmushoz hasonló egységes jelenségnek tekinthetjük a globális homofóbiát. Már csak azért is, mert a homofób retorika számos eleme a zsidókkal szembeni gyűlölet toposzait veszi át. A melegeket kártékony, bomlasztó, külföldi kapcsolatokkal rendelkező belső ellenségnek tekinti. A fundamentalisták szemében a melegek testesítik meg a modernitást és a kozmopolitizmust” – olvassuk Michelle Goldberg cikkét az American Prospectben.
A szerző melegjogi aktivisták és szervezetek munkájának tulajdonítja, hogy az elmúlt évtizedek során számos olyan nemzetközi jogi dokumentum született, amely kiáll a melegek egyenjogúsága mellett, és elítéli a homofób gyűlölet különböző formáit. Egyre több ország támogatja az ENSZ-nek a homoszexuális párkapcsolatok dekriminalizálására vonatkozó deklarációját. Mint a Metazinban is olvasható volt, ez a nyilatkozat nem csupán a heteroszexuálisok jogaihoz hasonló státuszt követel a melegeknek, hanem egyúttal elítéli azokat, akik ellenzik a hasonneműek házasságát. Emiatt a Katolikus Egyház sem ért vele egyet. Az Európai Unió Alapjogi Chartája tiltja a szexuális beállítottság alapján történő megkülönböztetést, bár ez nem jelenti azt, hogy a tagállamok kötelesek elismerni a melegek házasságát. A munkahelyi, lakhatási, oktatási, utazási diszkriminációt viszont tiltaniuk kell.
A melegjogok globalizációjával párhuzamosan azonban a homofóbia nemzetközivé válása is megfigyelhető – figyelmeztet Goldberg. Az iszlám világ konzervatív tagjai gyakorta a nyugati imperializmus örökségének állítják be a homoszexualitást. „Nem múlik el hét a moszlim világban anélkül, hogy egy-egy cikk ne hibáztatná az ENSZ-et a társadalom alapszerkezetét aláásó homoszexualitásért” – idézi Goldberg Hoszein Alizadehet, a Nemzetközi Meleg és Leszbikus Emberi Jogi Bizottság elnökét. Irakban gyakran az országot megszálló Amerika ügynökének bélyegzik a melegeket.
Goldberg az amerikai protestáns fundamentalista felekezetek afrikai terjeszkedésének is szerepet tulajdonít abban, hogy a kontinens több országában drákói törvényeket hoztak a melegek ellen.
A homofóbia nemzetközivé válására jó példa Scott Lively népszerűsége. Az amerikai aktivista Rózsaszín horogkereszt és a Mérgezett patak című könyveiben a hagyományos antiszemita összeesküvéseket dolgozta át a melegekre (azzal a kiegészítéssel, hogy Lively a francia jakobinus terror, a dél-afrikai apartheid és az amerikai rabszolgatartás mellett a náci zsidóirtást is a melegek számlájára írja).
Lively nemrég Ugandában kampányolt a melegekkel szembeni jogszabályok szigorítása érdekében – pedig az ugandai törvények életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtják a homoszexualitást.
Az amerikai protestáns fundamentalista aktivista művei a volt kelet-európai szovjet tagköztársaságokban is igen népszerűek. Lively szoros kapcsolatot ápol Alekszej Lediajevvel, a rigai Új Generáció Egyházának vezetőjével. A lett felekezet előszeretettel mutat be amerikai stílusú vallási rockoperákat, amelyekben a fő gonoszok mindig a melegek.
És hogy hová vezet a homofób eszmék terjedése, azt Goldberg szerint a moszkvai májusi melegfelvonulás megmutatta: a rendőrség nem engedélyezte a hátrányos megkülönböztetés elleni tüntetést, a hatósági jóváhagyás nélkül gyülekezőket pedig előállította.
„A vallási tradicionalizmuson jóval túlmutató, agresszív, gyakran már mániás homofóbia készíti elő a terepet a Moszkvában tapasztalt erőszaknak. A melegekkel szembeni erőszak az antiszemita megnyilvánulásokhoz hasonlóan mindig helyi sajátosságokat mutatva jelenik meg, de hátterében egyre inkább ugyanazok az összeesküvés-elméletek állnak.”