Az embert önérdekkövető lénynek tekintő kapitalisták lekommunistáznak minden olyan kezdeményezést, amelynek résztvevőit nem az anyagi haszon vágya hajtja. Az önkéntes internetes kollektívák sikere bizonyítja, hogy van élet a kapitalizmuson túl is.

„Bill Gatesnek a nyílt forráskóddal kapcsolatos megjegyzése a lehető legsúlyosabb ítélet, amelyet egy kapitalista tehet. Mint ismeretes, Gates ’modern kommunistáknak’ nevezte azokat, akik a monopóliumok letörésével szerinte az amerikai álom ellehetetlenítésére törekszenek. Az amerikai milliárdos azonban tévedett: a nyílt forráskód hívei nem komcsik, hanem sokkal inkább libertáriusok” – írja Kevin Kelly internetguru a Wired magazinban.

Kelly elismeri, hogy az önkéntes alapon működő digitális közösségek bizonyos értelemben valóban szocialisztikusak: tagjaik nem pénzért vállalják a fáradozást. Az anyagi ellenszolgáltatás nélkül is sikeres digitális közösségek legjobb példája a Wikipédia, amely minőség tekintetében a Britannicával vetekedő enciklopédia annak ellenére, hogy szerkesztői egy árva vasat sem kapnak írásaikért és javításaikért.

A kapitalizmus hívei – és haszonélvezői – szemében gyanús minden vállalkozás, amely nem az önérdekkövető, saját hasznuk maximalizálására törekvő egyének munkájának eredménye. A nyílt forráskód hívei vagy az ingyen elérhető internetes enciklopédia készítői által megfogalmazott céloknak azonban semmi köze a szocializmushoz: nem központosítást, hanem decentralizált tudást, nem kényszermunkát, hanem önkéntes hozzájárulást akarnak. Nem támogatják a szerzői jogok állami tulajdonba vételét sem, hanem csak arra buzdítják az embereket, hogy ellenszolgáltatás nélkül tegyék mások számára hozzáférhetővé szellemi termékeiket. Nem hierarchiában gondolkoznak, hanem demokratikus közösségeket hoznak létre. Az internetes cenzúrának pedig végképp nem hívei. És még csak állami támogatásra sem ácsingóznak, ahogyan az államosítást sem szorgalmazzák. Ha már valamilyen ideológiai címkét kell rájuk ragasztani, akkor a libertárius jelző sokkal helyénvalóbb, mint a szocialista vagy a kommunista.

Annyiban persze igaza van Gatesnek, hogy az önkéntesen szerveződő internetes közösségek bizonyos értelemben összefüggenek a szocialista utópiákkal – ismeri el Kelly: tagjaik önkéntesen, a közösség hasznát és érdekeit szem előtt tartva serénykednek legjobb tudásuk szerint, ráadásul ebben még örömüket is lelik.

Az önkéntes digitális kollektivizmus bebizonyította, hogy van élet a kapitalizmuson túl is, és nemcsak a profit reménye serkenti értékes munkára az embereket – véli Kelly, majd óvatosan hozzáteszi, hogy előbb-utóbb talán a virtuális világból a valódiba is átszivárog valami ebből a mentalitásból.