Az egyre inkább szorongatott helyzetben lévő napilapok mindent elkövetnek bevételeik növelése érdekében. A Washington Post formabontó kezdeményezése súlyos médiaetikai kérdéseket is felvet.

„Helytelen, hogy a Washington Post szerkesztősége vagy kiadója a lobbistákért lobbizik. A lobbisták vegyenek annyi hirdetési felületet a napilapban, amennyit csak akarnak, sőt, támogassák a lap által szervezett konferenciákat, feltéve, hogy ezek nyilvánosak. A lapigazgató lakásán szervezett zártkörű vacsorák ötlete azonban bűzlik, és csak a lap hitelességének aláásására alkalmas” – írja Jack Shafer, a Washington Post publicistája a Slate magazinban.

A csökkenő példányszámok és hirdetési bevételek miatt egyre súlyosabb válságba kerülő napilapok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy egy kis pluszbevételre tegyenek szert. A Washington Post azzal az ötlettel állt elő, hogy zártkörű vacsorákat szervez Katharine Weymouth lapigazgató lakásán, ahol a 25 000 – 250 000 dolláros belépőket megfizető lobbisták és üzletemberek kapcsolatba kerülhettek volna az Obama-kormány befolyásos politikusaival. A sajtó által szervezett efféle találkozók gyakoriak az Egyesült Államokban, ám ezeken rendszerint nem kérnek pénzt, és az végképp szokatlan, hogy a meghívottakat arra is kötelezik, hogy a találkozón elhangzó információkat bizalmasan kezeljék.

A kezdeményezés nagy felháborodást váltott ki, a lap vezetése sűrű bocsánatkérések közepette lefújta a vacsorákat, és egyúttal belső vizsgálatot indított.

„Marcus Brauchli, a Washington Post főszerkesztője a lap újságíróival tartott megbeszélés során elismerte, hogy nem lett volna szabad meghirdetni az etikai szempontból kifogásolható vacsorákat. Egy olyan lap, amely a hatalom és a pénzvilág összefonódásának feltárására törekszik, nem járulhat maga is hozzá az összefonódás erősítéséhez” – ismerte el a Washington Post.