Daniel Barenboim, az ünnepelt zongoraművész és karmester arab–izraeli zenekara élén a megbékélést hirdeti. A Közel-Keleten van a legkisebb sikere.

„Zenekarát a közel-keleti párbeszéd modelljének tekinti, példának arra, hogyan kellene áttörni a népek közötti gyűlölet falát” – olvassuk Andrew Clark riportját a Financial Timesban.

A brit újságíró az andalúz sivatagban, Sevilla közelében volt Barenboim ebédvendége, ahol a százhúsz tagú Nyugat-keleti Diván Zenekar Beethoven Fidelióját adta elő sztárénekesek társaságában. Innen aztán a Diván európai körútra indult: Bayreuthba, Salzburgba, Londonba. A zenekar ifjú tagjai között izraeliek, palesztinok, szíriaiak, jordániaiak, libanoniak és irániak is vannak. Tíz éve hozta létre Barenboim és a hat éve elhunyt Edward Said palesztin író-filozófus. Barenboimot Izraelben afféle különcnek tartják, már azért is, mert tüntetőleg felvette a palesztin állampolgárságot. Egyébként a palesztinok között sem egyértelmű az elismertsége: a radikálisok ellenzik a barátkozást, amíg a palesztin követelések nem teljesülnek.

Barenboim persze fordítva látja a dolgokat: ha nem változik a szemlélet, nem lesz eredmény a tárgyalásokon. Hatvan év óta ugyanaz a politika folyik és a vak is látja, hogy nem vezet eredményre. Világos hát, hogy más megközelítésre van szükség. „Nem értem, hogyan folytathatja Izrael miniszterelnöke ugyanazt a politikát, amely oly látványosan nem vezetett sehová.” Barenboim szerint Izrael minden egyes háborús győzelemmel rosszabb helyzetbe került. „A hatnapos háború huszonnégy órára boldoggá tett bennünket, de azután negyven évi másnaposság következett.”

A hírneves zenész úgy látja, hogy az izraeliek képtelenek megszabadulni attól az érzéstől, hogy áldozatok, márpedig ebből az alapállásból nem lehetnek képesek a másik fél problémáit megérteni. A palesztinok pedig az áldozat áldozatának szerepébe kerültek. Ez a két nézőpont eleve garancia a kudarcra. A zenekar újfajta szemléletet szeretne terjeszteni, amely abból áll, hogy ki-ki a másik álláspontját igyekezzék megérteni.

A világjáró arab–izraeli zenekar fennállásának tíz éve alatt egyetlen egyszer léphetett fel a Közel-Keleten. Igen erős rendészeti biztosítás mellett 2006 februárjában tartott hangversenyt a ciszjordániai Ramallahban.