Miközben a napilapok élet-halál harcot vívnak, a sztárújságírók továbbra is mesés fizetéseket kapnak. Egy saját maga szerint is túlfizetett amerikai publicista szerint több szerénységre lenne szükség a sajtó megmentése érdekében.
„Az online média megjelenése előtt a napilapok egymásra licitálva igyekeztek megszerezni a sztárújságírókat, hiszen az emberek az újságírók miatt vették ezt vagy azt a lapot, a hirdetőket pedig az eladott példányszámok érdekelték. Akkoriban érthető volt, hogy bármi áron meg akarták szerezni a sztárújságírókat. Az online médiában azonban csak nagyon kevés újságíró befolyása terjed túl a saját rovatán” – olvassuk Michael Hickins cikkét a Faster Times webmagazinban.
A csökkenő példányszámok és hirdetési bevételek miatt vészharangot kongató publicisták azt állítják, hogy az újságok az internet terjedése miatt kerültek végveszélybe, hiszen az online hírportálok és a napilapok online kiadásai miatt a hírek értéke devalválódott: mivel ma már gyakorlatilag bárki ingyen is tájékozódhat az interneten, csökken az újságok előfizetőinek száma és vele a hirdetési bevételek.
Hickins elismeri, hogy ez a kézenfekvő magyarázat – csakhogy a számok mást mutatnak. Nem igaz ugyanis, hogy a hírek az internet elterjedése miatt értéktelenedtek el: mindig is ingyenesek voltak, legalábbis az olvasó számára. Mint arról a Metazin is beszámolt, az újságok kevesebbe kerülnek, mint a papír, amelyre nyomtatják őket. A hírek és a tudósítások veszteségét a hirdetési bevételek ellensúlyozták.
Az internet elterjedésével az előállítás költségei marginálissá váltak, ezért sokan azt remélték, hogy a lapok nyeresége nőni fog. Csakhogy az online kiadás reklámbevételei egyelőre nem ellensúlyozzák a nyomtatott változat hirdetési kiesését.
Ráadásul a sztárpublicisták jelentősége is igencsak megcsappant: régen egy-egy tekintélyes publicista miatt sokan megvették a lapot, az interneten viszont megtehetjük, hogy csak kedvenc szerzőnk cikkét olvassuk el az adott újságból. A sztárújságírók így kevéssé járulnak hozzá az online kiadások összesített nézettségéhez és a hirdetési bevételekhez.
Amikor aztán kiderült, hogy túlzottak voltak az online média nyereségességével kapcsolatos elvárások, és kidurrant a dotcom lufi, a túlértékelt sztárpublicisták fizetése nem követte a piaci korrekciót. Hickins elismeri, hogy őt is túlfizették, bár korántsem annyira, mint például Walter Mossberget, a Wall Street Journal kolumnistáját, aki több mint egymillió dolláros évi fizetéssel büszkélkedhet.
„Nem az ingyenesség teszi tönkre a napilapokat, hanem a túlfizetett újságírók. A sajtó megmentése érdekében mindenkitől kicsit több szerénységre lenne szükség.”