A gazdasági válság hatására vendégmunkások tízezrei vesztették el állásukat és tértek haza a gazdagabb országokból. Sőt, ahogyan az Egyesült Államokban nő a munkanélküliség, egyre több amerikai diplomás keres megélhetést Kínában.

„A kétszámjegyű amerikai munkanélküliség elől menekülő amerikai diplomások Sanghajban és Pekingben próbálhatnak szerencsét” – adja hírül a New York Times.

A gazdasági válság hatására átalakultak a migrációs folyamatok. A termelés visszaesése miatt az Egyesült Államoktól Nyugat-Európán és Oroszországon át Dubajig vendégmunkások ezrei váltak feleslegessé, és kényszerültek hazatérni.

Statisztikák szerint a fejlettebb országokban az 1930-as évek világválsága óta most először fordul elő, hogy csökken a bevándorlók és a vendégmunkások száma, miközben a feltörekvő gazdaságok egyre vonzóbbak a vállalkozó kedvűek számára. 2009 első negyedévében 13 százalékkal kevesebb mexikói bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Malajziából az elkövetkező hónapokban 60 000 indonéz vendégmunkás hazatérése várható. Dubajból indiaiak ezrei utaztak haza a gazdasági válság hatására. Az EU nyugati államaiban munkát vállaló cseh és lengyel állampolgárok száma alig egy év alatt a felénél is kevesebbre csökkent.

A Duke Egyetem nemrégiben készített felmérése arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több bevándorló tér haza az Egyesült Államokból Ázsiába. Közülük a kínaiak 72, az indiaiak 56 százaléka szerint hazájukban ma már jobbak a lehetőségek, mint az Egyesült Államokban. A felmérést készítő tudósok szerint a következő öt évben összesen 200 000 magasan képzett kínai és indiai térhet vissza hazájába, miközben az elmúlt tíz évben mindössze 100 000-ren döntöttek a hazaköltözés mellett.

Sokan nyilván nem nagyon bánják mindezt Amerikában, mondván, hogy a külföldiek elvették a munkahelyeket a hazai munkások elől, de legalábbis lenyomták a béreket. A bevándorlókkal és a vendégmunkásokkal kapcsolatos félelmek azonban megalapozatlanok: közgazdászok kimutatták, hogy a bevándorlással nőnek a bérek, és leginkább az őslakosok fizetése emelkedik.

Sőt, mint a New York Times cikkéből kiderül, sok amerikai diplomás is Kínába menekül a munkanélküliség elől. A harmincas években, a nagy világgazdasági válság kirobbanásakor is amerikaiak ezrei próbáltak szerencsét az akkor még dinamikusan növekvő Szovjetunióban. A tavaly kirobbant globális válság hatására most egy másik kommunista állam, Kína számít slágernek: egyre több amerikai annak ellenére a Távol-Keleten próbál szerencsét, hogy még csak alapfokú kínai nyelvtudással sem rendelkezik. Kínában a gazdaság 2009 második negyedévében közel 8 százalékos évi tempóban nőtt, és a munkanélküliek aránya a nagyvárosokban mindössze 4,3 százalékon áll.

Történelmi példák sora azt is igazolja, hogy gazdasági válság idején van csak igazán nagy szükség a tehetségre – hazaira és külföldire egyaránt: a migránsok segíthetnek a gazdaság talpra állításában és új munkahelyek teremtésében – írta tavasszal a Wall Street Journal. Gavin Weightman történész Ipari forradalmárok című könyvéből kiderül, hogy az elvándorlás már a 18. század elején is komoly gazdasági következményekkel járt, súlyos veszteséget és piaci hátrányt okozott azoknak az országoknak, amelyeket a képzett munkaerő elhagyott. A diplomás bevándorlók és vendégmunkások távozásával a kutatás-fejlesztés visszaeshet, ráadásul a magas fizetésű vendégmunkások adói is hiányozni fognak a költségvetésből. Statisztikák bizonyítják, hogy a bevándorlók hagyományosan vállalkozóbb kedvűek az átlag amerikaiaknál, így nélkülük lassúbb lehet a gazdaság talpra állása.