A nyomtatott lapok az online kiadást okolják a példányszám és a hirdetési bevételek csökkenéséért. Pedig az újságolvasás 97 százaléka még mindig a nyomtatott újságokhoz kötődik – állapítja meg az amerikai publicista.
„Az általánosan elfogadott hiedelem ellenére az emberek továbbra is a nyomtatott lapokból tájékozódnak: mindössze 3 százalék azok aránya, akik az online kiadást olvassák” – foglalja össze kutatásainak eredményét Martin Langeveld újságíró a Harvard Egyetem Nieman Journalism Lab webmagazinjában.
Az elmúlt években egyre-másra jelennek meg a napilapok jövőjével kapcsolatos borúlátó előrejelzések. A nyomtatott újságok visszaesését az online kiadások elterjedésével szokták magyarázni. Nem is alaptalanul, hiszen egyes számítások szerint tavaly az Egyesült Államokban többen informálódtak az internet segítségével, mint újságból.
Langeveld szerint azonban a fenti számítás hibás. Amerikában hétköznaponként átlagosan 117 millióan olvasnak napilapot, a vasárnapi kiadásokat pedig 134 millióan veszik kézbe. Pontosan nem tudjuk, hogy egy olvasó hány cikket fut át – Langeveld a hasára ütve 24-gyel számol, ami nagyjából azt jelenti, hogy minden második írást olvas el. A nyomtatott lapokban így havonta összesen 87 milliárd cikkolvasással kalkulál.
A Nielsen közvélemény-kutató cég adatai szerint 2008-ban a napilapok online kiadásában havi átlagban 3,2 milliárd cikket olvastak el az amerikaiak. Más szóval havonta összesen 90 milliárd cikkolvasással van dolgunk, aminek mindössze 3,5 százaléka köthető az online kiadásokhoz.
Még meglepőbb adatokat kapunk, ha a cikkolvasással eltöltött időt is tekintetbe vesszük. A statisztikákból ugyanis kiderül, hogy egy olvasó átlagosan havi 45 percet tölt az internetes kiadások portálján, vagyis az amerikaiak tavaly összesen 3 milliárd percen át olvasták az online lapokat. A nyomtatott újságok esetében, ha csak a cikkek 25 százalékával számolunk is, havi 96,5 milliárd percet kapunk, vagyis az összes újságolvasással töltött idő 3 százaléka jut az online kiadásokra.
A számok több szempontból is tanulságosak. Egyrészt kétséges, hogy az online változatokból valaha is befolyhat a szerkesztőségek fenntartásához szükséges reklámbevétel: Langeveld adatai alapján még az is szép eredmény, hogy az internetes kiadások hirdetési bevétele 10 százalékát teszi ki a nyomtatott lapokénak.
Az adatok viszont arra is rávilágítanak, hogy nem az online kiadások miatt csökken a napilapok olvasottsága.