Tudósok már régóta igyekeznek meghatározni, hogyan mérhető a nemzeti összboldogság alakulása. Amerikai statisztikusok sajátos módon próbálják megbecsülni a népboldogságot: blogokat és dalszövegeket elemeznek.
„A Vermonti Egyetem statisztikusai egy nemrég publikált dolgozatukban azt állítják, hogy a dalszövegek, a blogok és a beszédek szövegének nyelvi elemzése értékes információkkal szolgálhat a népek boldogságát vizsgáló pszichológusok számára” – írja Benedict Carey, a New York Times tudományos rovatának publicistája.
Az elmúlt években számos pszichológus kísérelt meg tudományos módszerekkel boldogság-indexet felállítani. A tudósok munkáját azonban több súlyos módszertani probléma nehezíti. Például nagyon nehéz összehasonlítani a ’Mennyire érzi magát boldognak’ kérdésre adott válaszokat. A pesszimistábbak ugyanis már a kisebb sikertől is boldognak érzik magukat, akiknek viszont nagyobb elvárásai vannak, azok jóval többel sem biztos, hogy beérik. További nehézség, hogy gyakran a nagy szerencsétlenségek és a sorsfordító események (például a lottóötös megnyerése) ellenére az emberek boldogságérzete mit sem változik.
Két statisztikus, Peter Sheridan Dodds és Christopher M. Danforth ezért úgy döntött, hogy megpróbálják empirikus alapokra helyezni a néplélek kutatását. Több mint húszezer zenekar 233 ezer dalának szövegét töltötték le az internetről, hogy megszámolják a depressziós és a boldog jelzőket illetve kifejezéseket. Ugyanezt tették 2,3 millió blog szövegével.
Az adatokból kiderül, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elszaporodtak a depresszióra utaló jelzők. A kutatók ezen még nem lepődtek meg, azon viszont már annál inkább, hogy Michael Jackson halálakor is összecsaptak a hullámok az amerikai néplélek fölött. Az elmúlt évek legoptimistább időszaka Barack Obama elnökké választása volt, amikor is tetőfokára hágott az amerikaiak büszkesége.
A kutatások tanúsága szerint a fiatalok által írt blogokban hemzsegnek a negatív kifejezések: ’beteges’, ’gyűlölöm’, ’ostoba’ és így tovább. Az ötvenes-hatvanas éveikben járók írásai viszont sokkal pozitívabb attitűdöt tükröznek. A hetvenévesnél idősebbek aztán megint sötéten kezdik látni nemcsak a jövőt, hanem a jelent is.
A dalszövegek összevetéséből pedig az világlik ki, hogy a hatvanas évek óta a pop- és rockzene pesszimistább hangulatú: az elmúlt évtizedekben ugyanis egyre inkább divatossá váltak a világot sötét színekkel lefestő irányzatok – a keményrock, a punk majd a hip-hop. (Azért a Szomorú vasárnap című sláger nem manapság íródott.)