Indiában a muzulmánok csinos ifjak csáberejét vetik be a vallási háborúban. Ha a szóbeszédnek hinni lehet, az a cél, hogy egyre több hindu lány térjen át és szüljön hithű muszlim gyermekeket, mert így előbb-utóbb többségbe kerülnek a muzulmánok.
Karnataka államban ősi hagyomány a vallási alapú asszonyféltés. A hindu halászok azt gyanították, hogy távollétükben a muzulmán kereskedők hozzáférhetnek a hátramaradt fehérnéphez, amazok pedig, valahányszor útra keltek karavánjaikkal, a hinduktól féltették hátrahagyott asszonyukat-lányukat. „A mai összeesküvés-elméletek tehát termékeny talajra találnak” – olvassuk Frédéric Bobintől a párizsi Le Monde-ban.
India-szerte kezd polgárjogot nyerni a „szerelemdzsihád” kifejezés. Azt a titkos stratégiát értik rajta, amelynek szellemében muzulmán harcosok a szerelem terén igyekeznek legyőzni az ősi ellenséget. Hindu lányokat próbálnak elcsábítani, majd áttéríteni az iszlám hitre. Indiában a lakosság hindu négyötöde és muzulmán hetede között ma is mindennaposak a súlyos erőszakos konfliktusok, de az egyre makacsabbul terjedő szóbeszéd szerint a muzulmán fél újabban a gyengéd párkapcsolatok terén veti be egyes katonáit.
Olyannyira, hogy Maharastra állam belügyi államtitkára vizsgálatot rendelt el az ügyben: állapítsa meg a rendőrség, összeesküvés-gyanúsak-e a közelmúltban kötött vegyes házasságok.
A szerelemdzsihád állítólag Kerala államban dúl a legintenzívebben. Az egyik helyi lap azt jelenti a csábítás frontjáról, hogy a csinos muzulmán ifjak a gimnáziumokból és az egyetemekről hazafelé tartó lányokat igyekeznek megkörnyékezni. A tudósító szerint az offenzívájukat irányító titkos szervezet bőkezűen ellátja őket pénzzel, szép autóval, elegáns öltözettel, szóval mindennel, ami a sikeres udvarláshoz kell. A házasságkötés után a lánynak nem hagynak más választást, mint hogy áttérjen az iszlám hitre, s eltűnjön családja elől a dzsihádista hálózat mélyén. Az újságíró 4000 ilyen esetről vél tudni, rendőrségi forrásból.
Aki nem hiszi, járjon utána – gondolhatta Kerala állam legfelsőbb bírósága, mert felszólította a rendőrséget, hogy indítson átfogó vizsgálatot a szerelemdzsihád ügyében. Az apropót két szerelembe esett lány eltűnése adta. Egyikük hindu, a másik keresztény. Mindkettejüknek muzulmán udvarlójukkal együtt veszett nyoma.
Az állam lakosságának egyötödét adó keresztény közösség legott összefogott a misszionáriusokat korábban rendszeresen támadó hindu szélsőségesekkel. A felek erkölcsrendészeti rajtaütésekre szakosodott amatőr csoportokat tartanak fenn.
Karnataka államban hindu szélsőségesek fényes nappal járőröznek a hindu leányok tisztaságán őrködve, és lecsapnak az eretnek párokra. A támadás rendszerint buszokon történik, mert másutt nehezen is sodródhatnának feltűnés nélkül egymás mellé a vegyes párok tagjai. Ahogy közelebbi kontaktusba lépnek, egy őrszem, például a buszvezető, fogja a maroktelefonját, s a következő megállónál már fel is szállnak a verőlegények. Válaszul a muzulmán ifjak a hindu fiúktól óvják hasonló módon a muzulmán lányokat.
Közben lehet, hogy a szerelemdzsihád csak az indulatok és a szembenállás fokozását szolgáló összesküvés-elmélet. Annak viszont elsőrangú.