Azt már régóta tudjuk, hogy a hatóanyag nélküli pirulák képesek gyógyhatást kiváltani. Újabb kutatások viszont arra is rámutatnak, hogy a placebónak káros mellékhatásai is lehetnek.

„Ha van valami, ami minden kétséget kizáróan jól vizsgázik a klinikai kísérletekben, az egyszerű cukortabletta és az álbeavatkozás az. Az olcsó placebo-készítmények a Prozackal vetekszenek a depresszió enyhítésében, az akupunktúrához hasonlón javítják a rossz közérzetet, és olyan hatékonyan csökkentik a hátfájást, mint az ötezer dolláros gerincműtét” – olvassuk a Time magazinban.

Az orvostudomány már évszázadokkal ezelőtt felfigyelt a placebo hatásosságára, és az álgyógyszereket ma is előszeretettel alkalmazzák a gyógyításban. Azt azonban nem lehet pontosan tudni, hogy mi okozza a hatóanyag nélküli készítmények eredményességét. Szakértők és amatőrök egybevágó véleménye szerint a jelenség hátterében valószínűleg pszichológiai tényezők állnak: ha elhisszük, hogy a beadott szer hatékony, akkor a placebótól is jobban leszünk.

Ahhoz azonban, hogy az álgyógyszer hasson, valóban azt kell hinnünk, hogy gyógyszert veszünk be. A placebo hitelessége érdekében előfordul, hogy az orvos a lehetséges mellékhatásokról is tájékoztatja a beteget. Így azonban gyakran előfordul, hogy a beteg pszichéje nem vagy nemcsak a placebo-hatásnak engedelmeskedik, hanem a mellékhatások tüneteit is érzékelni véli. A jelenséget az ’ártani’ jelentésű latin ’nocere’ főnévi igenévből képzett nocebo-hatásnak nevezik.

A kutatóknak most már nem csak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy mi okozza a placebo-hatást, hanem arra is, hogy hogyan lehet a nocebo-mellékhatásokat kivédeni az álgyógyszerek alkalmazásakor. Csak nem valódi gyógyszerrel? És mi lesz annak a mellékhatásával?