Azt gondolnánk, hogy az internetes tartalmak megőrzése minden szempontból egyszerűbb, mint a hagyományos, papír alapú kiadványoké. A brit példa rácáfol a logikus feltételezésre.
„Ha a középkori nők egészségével vagy a trafalgari ütközettel kapcsolatban szeretnénk megtudni valamit, akkor érdemes a British Libraryben próbálkoznunk. Sokkal nehezebb a dolgunk, ha a közelmúlt történéseinek internetes forrásaira vagyunk kíváncsiak” – olvassuk a Guardian médiarovatában.
Mint arról a Metazin is beszámolt, az online tartalmakat elvben könnyű volna megőrizni, mégsem archiválja senki a kortörténeti szempontból fontos információkat tartalmazó online kiadványokat, a blogokat és az internetes fórumok tartalmát.
Nagy-Britannia 2003-ban – Európában az elsők között – fogadott el törvényt a digitális tartalmak megőrzéséről. A szabályozás kimondja, hogy a British Library és hat másik nagy könyvtár a szerzői jog által védett tartalmakat is archiválhatja.
Hiába azonban a törvény, a kulturális minisztérium egyelőre semmit sem tett a törvény által előírt kötelezettségek teljesítése érdekében. Az online tartalmakat még most, hat évvel a szabályok parlamenti elfogadása után sem tárolják a könyvtárak. Phil Spence, a British Library gyűjteményét kezelő könyvtáros szerint „digitális fekete lyuk” keletkezett: számos fontos esemény internetes forrásai örökre elvesztek. A könyvtárak legalábbis nem mentették el az iraki és az afganisztáni háborúval foglalkozó hírportálok anyagát, így a jövő történészei ezekhez már nem biztos, hogy hozzáférhetnek. Egyelőre az oldalak többsége még elérhető, ám arra semmi garancia nincs, hogy néhány év múlva is így lesz: az online újságok tönkre mehetnek, a hírportálokat pedig nem kötelezi rá törvény, hogy archívumot tartsanak fent.