Az európai polgárok tudják, hogy a sajtó részrehajló. A médiával szembeni szkepszis azonban nem véd meg a propagandától. A manipulatív hatás tudat alatt akkor is érezhető, ha tisztában vagyunk a sajtó pártosságával. Főleg a negatív kampány sikeres.

„Nincs a médiához cinikusabban viszonyuló polgár az európaiaknál. A BBC felmérése szerint az európaiaknak csak 12 százaléka bízik a sajtóban, míg Észak-Amerikában 15, a csendes-óceáni térségben 29, Ázsiában 48 százalék. A London School of Economics politológusainak kutatása szerint azonban még a szkeptikus európaiak politikai nézetei is manipulálhatók, csak elég sokáig kell sulykolni a részrehajló híreket” – olvassuk a Miller-McCune közpolitikai portál összefoglalóját Michael Bruter nemrégiben publikált tanulmányáról.

Bruter az európai alkotmánytervezetről tartott holland és francia népszavazás után próbálta tudományos módszerekkel megvizsgálni, hogy a részrehajló és manipulatív média mennyiben befolyásolja az emberek politikai nézeteit.

A brit politológus két éven át az Európai Unió ügyeiről beszámoló hírleveleket küldött kéthetente francia, német, belga, portugál és svéd önkénteseknek. A csoport felének pozitív híreket gyűjtött egybe: az európai cégek sikeréről, az integráció előrehaladásáról és az euró árfolyamának erősödéséről. A másik hírlevélben negatív híreket állított össze: az uniós politikusok sikertelen tárgyalásairól, az euró gyengüléséről, a globális versenyben lemaradó európai cégekről, és az új tagállamokból bevándorlók által elkövetett bűncselekményekről. A pozitív kicsengésű hírlevelet EU-s szimbólumokkal illusztrálta, a másikat politikai szempontból semleges képekkel.

A kísérlet végén a résztvevők EU-val kapcsolatos álláspontját összehasonlította a hírlevél előtti véleményükkel. Az eredmény: a részrehajló beszámolók ellenére sem volt kimutatható tendenciaszerű változás.

Fél évvel az utolsó hírlevél elküldése után Bruter ismét megkérdezte a résztvevőket. Mint kiderült, a manipulatív hírek ekkorra már kifejtették hatásukat. A pozitív beszámolókat kapók EU-ról alkotott képe javult, a negatív hírek címzettjeié romlott. Különösen az EU-t rossz színben feltüntető propaganda bizonyult hatásosnak.

Bruter azzal magyarázza a jelenséget, hogy az európaiak általában tisztában vannak a sajtó részrehajlásával, ezért nem is dőlnek be egykönnyen a manipulatív híradásoknak. A propaganda azonban idővel mégiscsak hat: a tudatos védekezés csak ideig-óriáig működik, a tudatalattinkba lassan beszivárognak a pártos nézetek.