A szélsőséges nézeteiről ismert Brit Nemzeti Párt kénytelen módosítani rasszista alapszabályát, így a jövőben kisebbségek tagjai is beléphetnek az idegengyűlölő pártba. A moszlimellenes szikheket például szívesen látják.

„A moszlimgyűlölethez csatlakozó szikhek tévednek, ha azt hiszik, hogy elkerülhetik a rasszista kirekesztést” – írja Priyamvada Gopal cambridge-i irodalomtörténész a Guardian véleményrovatában.

A cikk apropója az, hogy Rajindern Singh, az iszlámellenes nézeteiről ismert brit férfi úgy döntött, hogy belép az idegengyűlölő és rasszista Brit Nemzeti Pártba, amint erre lehetősége adódik. Erre azonban még várnia kell néhány hetet, mert a BNP alapszabálya kimondja, hogy csak „kaukázusi származású (vagyis fehérbőrű – a szerk.) és a kaukázusi fajból származó etnikai csoportokhoz tartozók” nyerhetnek felvételt. Csakhogy a brit kormány Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottsága vizsgálatot kezdeményezett a szélsőjobboldali párt ellen, amiért hátrányosan megkülönbözteti a feketéket és a bevándorlókat. Nick Griffin, a párt 1998-ban holokauszt-tagadásért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt elnöke a betiltást elkerülendő, ígéretet tett rá, hogy januárban rendkívüli kongresszust hív össze, amely törli az alapszabályból a kifogásolt passzust. Így a jövőben bevándorlók, illetve etnikai és vallási kisebbségek tagjai is beléphetnek a szélsőjobboldali rasszista pártba.

Singh az elmúlt években többször is részt vett a BNP által szervezett moszlimellenes rendezvényeken. A BNP vezetése kijelentette, hogy „ha lesznek a pártnak bevándorló tagjai, akkor azok olyanok lesznek, mint ő” – vagyis előítéletesek.

Gopal szerint jó lenne azt hinni, hogy elszigetelt jelenségről van szó. A nagy-britanniai szikh szervezetek elhatárolódtak Singhtől. Ez azonban nem jelenti, hogy a BNP nem tudja majd kihasználni a kisebbségek közötti viszályokat. Az országban letelepült bevándorlók ugyanis magukkal hozzák hazájuk etnikai és vallási szembenállásait és előítéleteit. A brit hinduk, szikhek és moszlimok közötti összecsapások nem ritkák.

A kisebbségek közötti ellentétek különösen azóta kerültek előtérbe, amióta a multikulturalizmus nevében a kormány elismeri a különböző etnikai és vallási csoportok identitáshoz való jogát – véli Gopal. A különböző kisebbségek ma már azt is sérelmezik, ha egyszerűen ázsiai származásúnak nyilvánítják őket, ezzel ugyanis egy kalap alá veszik őket a moszlimokkal. A Hindu Világtanács ezért szorgalmazza, hogy a hinduk és a szikhek határolódjanak el a moszlimoktól: „Így el lehetne érni, hogy a rasszista fehérek csak a moszlimokkal szemben lépjenek fel.” 2006-os statisztikák szerint a Nagy-Britanniában élő szikhek és hinduk 80 százaléka szeretné, ha világosan megkülönböztetnék őket a moszlimoktól. Gopal emlékeztet rá, hogy a 2005-ben moszlim terroristák által elkövetett londoni robbantások után igen népszerű volt körükben a „ne izgulj, szikh vagyok” feliratú trikó.

Gopal szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kisebbségek közötti egységfront megbomlott, és ma már mindegyik a saját céljait és érdekeit képviseli – ha a helyzet úgy kívánja, akár egymás kárára. A moszlimellenes szikhek a BNP-ben szövetségest látnak.

Ez azonban nem változtat a lényegen: a BNP rasszista párt. A moszlimellenes propagandát támogató szikh szövetségesek azért kellenek neki, hogy elmondhassa, nem minden bevándorlót gyűlöl, csak azokat, akiket a kisebbségek is kivetnek maguk közül.