Kapcsolatrendszerünk döntő mértékben meghatározza gondolkodásunkat és cselekedeteinket. Egy ismerős ismerősének boldogsága többszörösére növeli annak valószínűségét, hogy mi is boldogok legyünk.

„Ha igaz, hogy jó cselekedeteinket öntudatlanul más, velünk kapcsolatban álló emberekről másoljuk, vajon kiérdemeltük-e az elismerést, ami a jó cselekedetért jár? Ha pedig rosszat cselekszünk mások hatására, rászolgáltunk-e a büntetésre?” – kérdi a City Journal könyvszemle rovatában Laura Vanderkam, amint rácsodálkozik egy könyvre, amely már címében is azt állítja, hogy kapcsolatrendszerünk meglepően nagy hatással van életünk alakulására.

A recenzens sajnálattal állapítja meg, hogy a szerzők, Nicholas A. Christakis stanfordi és James H. Fowler kaliforniai professzor nem válaszolnak a fenti kérdésre. Mint ahogy arra sem, hogyan alakíthatjuk jobban sorsunkat annak tudatában, hogy a kapcsolatrendszerünk oly meghatározó befolyással van rá. De belenyugszik, hiszen a két professzor nem használati utasítást írt az élethez, hanem tudományos művet.

Kutatásaik abból az adattömegből indultak ki, amelyet szociológusok egy csoportja egy Massachusetts állambeli kisváros lakóinak egészségügyi állapotáról és életviteléről gyűjtött. Christakis és Fowler megvizsgálta, mennyiben hasonlítanak az egyes emberek adatai a velük kapcsolatban állókéira, és azt találták, hogy nagy az átfedés. „Kapcsolatainktól függ, hogy érezzük magunkat a bőrünkben, mit tudunk, kivel kötünk házasságot, megbetegszünk-e, mennyit keresünk és elmegyünk-e választani” – írják. És kapcsolataink nem korlátozódnak az ismerőseinkre, hanem az ő ismerőseikre is kiterjednek. Ilyen közvetett ismerősök cselekedetei „láncreakciót válthatnak ki, amely bennünket is magával ragad”.

Az említett kistelepülésen kimutatható volt, hogy a túlsúlyosság, a dohányzás, a boldogság vagy boldogtalanság egyaránt ragályos. Ha például kapcsolatban állunk egy boldog emberrel, akkor 15 százalékkal nagyobb esélyünk van rá, hogy magunk is boldogok legyünk. Sőt, ha nővérünk legjobb barátja boldog, az többet számít a mi boldogságunkban, mint ha tízezer dollárral nőne az évi jövedelmünk. Vagy például, ha ő leszokik a dohányzásról, valószínűbbé válik, hogy mi is leszokunk, még ha nem is ismerjük az illetőt.

Ezek után nem csoda, hogy a szerzők tartózkodnak a gyakorlati tanácsoktól. Hiszen benne lenni a kapcsolati hálóban pozitív és negatív következményekkel is járhat. Például álláskereséshez előnyösebb a széles kapcsolatrendszer. Az új típusú influenzából viszont könnyebben kimaradhatunk, ha kevés az ismerősünk.