A zsidóságot régóta megosztja a kérdés, hogy a közösséghez tartozás származási avagy vallási alapon határozható-e meg. Az ortodoxok és a liberálisok vitájában Nagy-Britanniában a világi bíróság dönthet.

„A brit legfelsőbb bíróság előtt lévő ügy a zsidósággal egyidős, rendkívül komplex kérdésre keresi választ. Arra, hogy ki számít zsidónak, és ki hivatott dönteni a kérdésben" – olvassuk Sarah Lyall cikkét a New York Timesban a nemrég újjáalakult brit legfelsőbb bíróság által tárgyalt precedensértékű ügyről.

Egy szülő az után fordult a felsőház keretein belül működő bírói testülethez, hogy fiát – akit a perben csak M-ként azonosítanak – nem vették fel a londoni Jews’ Free School középiskolába. A brit törvények értelmében a történelmi egyházak által működtetett, ám állami támogatásban részesülő oktatási intézmények vallási alapon előnyben részesíthetik a jelentkezőket. M-et azért utasították el, mert nem zsidó – legalábbis az intézmény ortodox szellemiségű vezetői szerint. M édesanyja ugyan zsidó hitre tért át, ám az ortodox rabbik a nem ortodox szertatás szerint áttérteket sem tekintik zsidónak, így gyermekeik zsidóságát sem ismerik el.

Az anya perelt, és nyert: a bíróság kimondta, hogy az iskola döntése ellentétes a faji diszkriminációt tiltó törvénnyel: a zsidó vallást gyakorló M-et származási, nem pedig világnézeti alapon utasították el. „Ilyen alapon egy keresztény iskola is elutasíthatná a keresztény vallást gyakorló, zsidó felmenőkkel rendelkező gyerekeket" - érvel az ítélet.

Az iskola a legfelsőbb bíróságnál fellebbezett, így a testületnek most abban az évszázadok óta vitatott kérdésben kell majd döntenie, hogy a zsidóságot származási alapon meghatározó ortodoxoknak, avagy a világnézeti alapon meghatározó liberális zsidóknak van-e igazuk. A meghallgatásokat október végén tartották, a döntés decemberre várható.

Az ügy a legnagyobb felháborodást a zsidó hitközségeken belül váltotta ki. Ortodox rabbik támogatásukról biztosították az iskola vezetését, és elfogadhatatlannak nevezték, hogy az állam beleszóljon a zsidó valláson belüli vitába, és előnyben részesítse a liberális irányzatokat. Az ortodoxok továbbra is az anya zsidóságát tekintik fontosnak. „Nem a vallás számít. Egy zsidó még attól sem veszti el zsidóságát, hogy Jom Kippur idején sonkát eszik” – nyilatkozta az eset kapcsán Yitzchak Schohet rabbi. Egy liverpooli zsidó iskola szerint a legfelsőbb bíróság ötezer éves zsidó tradíciókat gyaláz meg, ha diszkriminatívnak ítéli a Jews’ Free School felvételi gyakorlatát.

A liberális zsidók viszont azon háborodnának fel, ha a közösséghez tartozást származási alapon kellene meghatározni, és az egyéni döntésnek semmi jelentősége nem lenne. Danny Rich, a liberális zsidók egyik vezéralakja szerint az ortodox felfogás a magukat zsidónak tekintő britek 40 százalékát kizárná a közösségből.

Bármi lesz is az ítélet, precedensértékű ügyről van szó. A világi bíróság ugyanis vallási kérdésben kénytelen állást foglalni, ami nehezen egyeztethető össze az állam és az egyház szétválasztásának hagyományos felfogásával – figyelmeztet szerkesztőségi cikkében a liberális Guardian.

A Jews’ Free School vezetése máris új szabályokat vezetett be, és a felvételi során ezentúl megkövetelik, hogy a jelentkezők hitelt érdemlően bizonyítsák: aktív tagjai valamely zsidó hitközségnek. Az eset több katolikus iskolát is aggodalommal töltött el: attól tartanak, hogy a jövőben nem részesíthetik majd előnyben a felvételnél a katolikus egyház által megkeresztelt gyerekeket.

(A legfelsőbb bíróság december 16-án hozott döntése helyben hagyta a korábbi ítéletet, és az antidiszkriminációs törvénnyel ellentétesnek nyilvánította az iskola etnikai alapú felvételi gyakorlatát.)