Amerikában ingyenes internetes egyetem indult. Ha a kísérlet sikerrel jár, olyan diákok is amerikai egyetemi diplomához juthatnak, akiknek erre különben semmi esélyük nem lenne.

„Az egyetem még aránylag kicsi: nem egészen 50 ország 187 polgára vesz részt kurzusain, egyelőre csupán két szakon: vállalatvezetést, illetve számítástechnikát tanulnak. Diplomát négy év után szerezhetnek” – tudósít a Guardianben a történetének első félévében járó új intézményről Harriet Swain.

A kezdeményezést olyan embereknek szánják, akik anyagi, földrajzi vagy személyes akadályok miatt nem jutnak el a hagyományos egyetemekre. Az alapító, Shai Reshef kaliforniai üzletember – aki egymillió dollárral alapította meg a Nép Egyetemét – úgy véli, hogy a világon több százmillió ember lenne érdemes rá, hogy egyetemre járhasson, de nem jut hozzá.

Reshef további ötmillió dollárt szeretne összegyűjteni, és jótékonysági szervezetektől sikerült is támogatást kapnia, köztük egy ENSZ által elismert szervezettől, a távközlés és a fejlődés előmozdítására létrehozott GAID-tól is.

Ennél is lényegesebb, hogy nyolcszáznál is több oktató ingyen vállalta a közreműködést. Egyikük, Daniel Greenwood, a New York állambeli Hofstra Egyetem jogászprofesszora heti egy napi munkát vállalt, és az egyetem tanácsadó testületének is tagja. Azért vállalkozott az ingyenes munkára, mert lelkesítőnek tartja a lehetőséget, hogy ily módon egyszer majd tízezrével juthatnak diplomához olyan emberek, akik előtt ma zárva van a felsőoktatás kapuja. Egy másik jogászprofesszor, Jack Balkin a Yale Egyetemen intézetet vezet, amely az információs társadalmat tanulmányozza, és együttműködési szerződést kötött a Nép Egyetemével.

Angliában is működik hasonló intézmény, a Nyitott Egyetem, de nem teljes diplomás szakképzést ad, hanem egyes tanfolyamokat szervez. Egyik vezetője, Peter Scott úgy nyilatkozott, hogy manapság hatalmas mennyiségű kiváló tananyag hozzáférhető a világhálón, és ezért immár nem a hagyományos egyetemek monopóliuma a minőségi oktatás.

A diákok egy képzeletbeli osztályteremben találkoznak, amely olyasféleképp működik, mint egy internetes vitafórum. Megkapják a tananyagot, a házi feladatot, és megvitatják az előző hetit. Mindegyiküknek saját ötletekkel, megoldásokkal kell előállniuk, és hetente legalább négyszer hozzá kell szólniuk a többiek elképzeléseihez. Ha szükséges, négyszemközt is konzultálhatnak az oktatókkal.

A Nép Egyetemének egyelőre nincs felsőoktatási akkreditációja, de Peter Bradwell, aki a Demos agytröszt honlapján tanulmányt tett közzé arról, miképp változtatja meg az egyetemeket az új technológia, izgalmasnak találja a kísérletet, és úgy véli, a siker elsősorban az oktató személyzet minőségétől függ majd.

Az alapító tudja ezt, és tudja, hogy hosszú távon nem maradhat fenn a mai állapot: most ugyanis a diákok egyetlen cent tandíjat sem fizetnek. Elképzelése szerint a jövőben beiratkozáskor 15 és 25 dollár közötti, még mindig jelképes díjat szednek majd a jelentkezőktől, aszerint, hogy mely országban élnek. Később pedig vizsgadíjat is szednek, ennek összege valahol 10 és 100 dollár között lesz vizsgánként.

Nagy kérdés persze, hogy mennyit fog érni az internetes egyetemeken szerzett diploma, ha tényleg tízezrek végeznek évente.