Az amerikai internetóriás sajtóközleményben tudatta, hogy a jövőben nem hajlandó együttműködni a kínai cenzúrával, és ha kell, kivonul az országból. Kritikusok szerint valójában üzleti okok állnak a döntés mögött, amely ráadásul a szólásszabadságot sem szolgálja.

„A Google igyekszik emberi jogi és üzleti szempontból egyaránt a maga javára fordítani a rossz helyzetet. Nem állítom, hogy az emberi jogok nem játszottak szerepet a döntésben, de az üzleti érdek fontosabb volt” – olvassuk Sarah Lacy internetguru cikkét a TechCrunch blogportálon.

A Google a múlt héten bejelentette, hogy a jövőben nem működik együtt a kínai cenzúrával, és a szervereit illetve a Gmail postafiókjait ért rendszeres támadások miatt kilátásba helyezte, hogy felfüggeszti működését Kínában. A Google gyanúja szerint a támadások (amelyek gyakran ismert kínai ellenzékiek és emberi jogi aktivisták postafiókjának feltörését célozták) a kínai hatóságok jóváhagyásával történtek.

A cég vezetői hangsúlyozták, hogy amennyiben a kínai hatóságok nem járulnak hozzá a cenzúrázatlan tartalomszolgáltatáshoz, a cég felfüggeszti a google.cn üzemeltetését és bezárja kínai irodáit.

Mint arról öt éve a Metazin is beszámolt, a Google – a többi keresőhöz hasonlóan – együttműködött a kínai cenzorokkal. Az internetóriás rendszere kiszűrte a kommunista vezetés számára nem kívánatos kifejezéseket, és nem teljesítette az ezekkel kapcsolatos kereséseket. Egyebek között a 'Tienanmen tér', 'Falun Kung', 'emberi jogok', 'demokrácia', 'Tibet', 'Dalai láma' kifejezések szerepelnek a tiltólistán. Egyes értesülések szerint a kommunista vezetés arra is rá akarta venni a Google-t, hogy a kínai felhasználók számára tegye elérhetetlenné a YouTube videomegosztót.

A Google-t korábban élesen bíráló emberi jogi szervezetek üdvözölték az internetóriás döntését. Van, aki szerint történelmi lépés volt ez, amely lavinát indíthat el, és rákényszerítheti a többi nyugati nagyvállalatot is, hogy jó hírének megőrzése érdekében bojkottálja az elnyomó kínai rezsimet.

Lacy szerint azonban elsősorban nem a szólásszabadság védelme, hanem a jól felfogott anyagi érdek szülte a kivonulási tervet. A Google ugyanis Kínában nem piacvezető: látogatottsága jóval kisebb, mint a hazai Baidu keresőé. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai cég a kiáltvánnyal minden hidat felégetett maga mögött, és kizárta a kínai vezetéssel való megállapodás lehetőségét, ami arra utal, hogy valójában nem is akar maradni.

Lehet ugyan, hogy PR-szempontból előnyös lépés volt a szólásszabadságot a zászlóra tűzni, a kínai ellenzék mégsem örül a Google kivonulásának. Ráadásul a Google még mindig kevésbé cenzúrázta a keresett oldalak listáját, mint a piacvezető Baidu, amely ezek után egyeduralomra törhet. A Gmail postafiókja pedig nagyobb biztonságot nyújtott az ellenzékieknek a bizalmas eszmecserére, mint bármilyen más internetes fórum.