A csökkenő példányszámok miatt a napilapok szerzői egyre szószátyárabbá válnak. Nem csoda, hogy az olvasók a tömörebb és tárgyilagosabb online hírportálokhoz pártolnak – véli az amerikai publicista.

„Nem csak a technikai átalakulás következménye, hogy a hírfogyasztók egyre inkább az internetet választják a napilapok helyett. Az is közrejátszik az olvasási szokások átalakulásában, hogy a napilapok cikkei túl hosszúak” – írja Michael Kinsley, az Atlantic magazin publicistája.

Kinsley még úgy tanulta, hogy a jó publicista nem szaporítja fölöslegesen a szót. A napilapok az internet megjelenése előtt a tömör és tényszerű beszámolókra törekedtek. Az elmúlt években azonban egye terjengősebbé válnak. Kinsley nagy amerikai lapokból vett példákkal támasztja alá, hogy az újságírók fölösleges – részben triviális, részben hangulatfestő – leírásokkal egészítik ki a tények közlését. Felrúgják a korábbi hagyományt, amelynek értelmében az első bekezdésből minden fontos információnak ki kell derülnie – ehelyett inkább fölösleges ismétléssel igyekeznek hangsúlyozni a lényeget. Egyre jellemzőbb a vélemények és a hírek keveredése, sőt, terjed az ironikus hangvétel, ami korábban szintén elképzelhetetlen volt.

Az internetes újságírás lényege a tömörség: az online lapok szerzői tudják, hogy az olvasók a hosszú cikkeket nem olvassák el, ezért a fontos információk közlésére szorítkoznak. A hagyományos hírfogyasztók pont azért fordulnak előszeretettel az online média felé – állítja Kinsley –, mert az tartja magát a tradicionális újságírás szabályaihoz.

Más kérdés persze, hogy semmi garancia nincs az online írások tömörségére. Sőt, ellentétben a nyomtatott lapokkal, az interneten még csak a fizikai korlátok sem szabnak határt a terjengésnek.