A Blair-kormány tervezett terrorelhárítási törvénycsomagja a terrorista izgatásra is kiterjed. Közben folyik a vallási izgatási törvényjavaslat vitája.

Charles Clarke belügyminiszter tárgyalásokat kezdett az ellenzék vezetőivel az izgatási törvény módosításáról. A londoni robbantások után a kormány új törvényi tényállást akar bevezetni: „közvetett izgatás terrorizmusra”. Ez alkalmazható lenne például az öngyilkos merényleteket dicsőítő beszédekre és prédikációkra.

Az ellenzéki vezetők elvben készek a megállapodásra, de a tory pártvezér, Michael Howard szeretné megismerni a részleteket, mielőtt elkötelezi magát. Mark Oaten, a Liberális Demokraták árnyék-belügyminisztere is hasonlóan nyilatkozott: „Beszédekről, cikkekről van szó? Milyen szavakat kell használnia, hogy azt mondhassuk valakiről, izgatást követett el?”

Közben folyik a vallási izgatási törvényjavaslat vitája, amely túlélte a második alsóházi vitát, és most megint a bizottságok dolgoznak rajta.

A faji izgatás elleni törvénybe ezt a fordulatot kívánják beilleszteni: "vallásra, vallási hitre vagy  felekezeti hovatartozásra, illetve feltételezett hovatartozásra történő olyan utalás, amely ürügyül szolgál fajgyűlölet keltésére".

A javaslat célja a faji uszítás tilalmának kiterjesztése. Nem ok nélkül törekszik erre a kormány. A tilalmat könnyű kijátszani, és gyakran ki is játsszák. Elég valamely etnikai kisebbség, mondjuk a pakisztániak helyett egy vallási csoportot, a moszlimokat megnevezni mint az uszítás célpontját, s már nem valósul meg izgatás a jelenlegi szabályozás szerint.

A szólásszabadság védelmében felhozott ellenvetések nem nélkülözik a humoros elemeket, már csak azért sem, mert a törvényjavaslat elleni kampány egyik szószólója Rowan Atkinson, Mr. Bean alakítója.

A törvényjavaslat ellenzői a vita mostani szakaszában nem azzal érvelnek, hogy a vallási izgatás tilalma a papokat gúnyoló viccekre is kiterjedne. Inkább azt kifogásolják, hogy a valóban gyűlöletes kultuszok elítélését sem engedné meg. „Szélsőséges, gyermekek szexuális kihasználását gyakorló vallási csoportok is védelmet élveznének” – írja a Telegraph.

A vitában fel sem vetődik, hogy soha, semmilyen körülmények között nem szabad betiltani olyan megnyilvánulásokat, amelyek nem jelentik a közrend megzavarásának közvetlen veszélyét.

Andrew Brown, a Guardian házi bloggere tavaly decemberben a következő érveléssel utasította el a vallási izgatási törvénytervezetet: "A hívő emberek megsértése elfogadható lehet más előnyök fejében. Egy szabad társadalomban sok mindenkit megsértenek. Ezért tartom elvileg rossz ötletnek a törvényjavaslatot. De hasonlóképpen rossz – mármint elvileg – a faji megkülönböztetés elleni törvény is. Mert nem lehet éles választóvonalat húzni a faji és a vallási izgatás között. A teológiai ellentétek nagybani kifejezése mindig az érintett közösségek közti gyűlölet jele, éppúgy, mint a faji különbségek állandó hangsúlyozása. Hogy melyik veszélyesebb, az mindig attól függ, hogy a szóban forgó társadalom hogyan értelmezi belső különbségeit. Ritkán, de előfordulnak olyan körülmények, amikor teljesen ésszerű betiltani a vallási izgatást, ahogy Észak-Írországban is betiltották. Ez nem tökéletes megoldás, de még mindig jobb, mint bármi más, és jelentős szimbolikus értéke van, mert kinyilvánítja egy sokat becsmérelt kisebbségről, hogy ugyanolyan értékes, mint mások. De ilyen tilalmat csak akkor szabad bevezetni, ha a semlegesség egyértelműen nagyobb károkat okoz. Márpedig jelen esetben ez nem áll fenn."

A vita következő fordulójában Brown új ellenvetéssel állt elő: „A világhálón  roppant mennyiségű vallási izgatás található, nagy része angolul. Vallási izgatás nélkül a jobboldali amerikai blogoszféra nem volna nagyobb egy pingponglabdánál. A Blair-kormányt sok mindenért vádolták már fennhéjázással, de az végképp feltenné a koronát az önelégült ostobaságra, ha sikerülne olyan törvényt elfogadtatni, amely kriminalizálná az amerikai politikai viták felét.”

Ezt írta Brown egy hónappal a londoni terrortámadás előtt. Azóta megváltoztak a körülmények. A közvélemény felháborodása könnyen a moszlim közösségek ellen fordulhat. A kormány mindent elkövet ennek megakadályozására. Ebben a helyzetben a szólásszabadság elszánt védelmezői talán módosítanak álláspontjukon.