Az Amnesty International összefogott egy ismert dzsihádistával, és amikor egy munkatársa szót emelt e különös kapcsolat ellen, felfüggesztették állásából. A tekintélyes amerikai publicista az Amnesty bojkottjára szólít fel.

„Az Amnesty International elfajzásának és politizálódásának híre világméretű következményekkel járó erkölcsi válságot jelez” – írja a Slate magazinban Christopher Hitchens.

A mindig élesen fogalmazó angol-amerikai publicista bevezetőben emlékeztet az emberi jogi szervezet történetének kezdeteire. 1961-ben egy Peter Benenson nevű jogász arról olvasott az újságban, hogy két portugál fiatalembert a Salazar-rendszer bírósága hétévi börtönbüntetésre ítélt, amiért egy bárban a szabadságra koccintottak. Benenson nyílt levelet tett közzé a londoni Observerben, amelyben arra kérte az olvasókat, hogy tiltakozó levelekkel bombázzák az „elfeledett foglyok” fogva tartóit. Az elfeledettek között említette például a budapesti amerikai nagykövetségbe zárt Mindszenty József bíborost vagy a görög kommunista Toni Ambatieloszt. Az Amnesty International ebből a kampányból jött létre, kifejezetten a „lelkiismereti foglyok” védelmére.

A szervezet azt kérte helyi csoportjaitól, hogy a nyugati országokból, a kommunista országból és az úgynevezett harmadik világból egyaránt „adoptáljanak” egy-egy lelkiismereti foglyot, és kísérjék figyelemmel sorsának alakulását.

Idővel a szervezet a halálbüntetés és a kínzás eltörlését is zászlajára írta, mert ez is megfelelt alapvető elkötelezettségének: az erőszak elítélésének. Ennek megfelelően az Amnesty csoportjai nem támogathatnak olyan foglyokat, akik erőszakot alkalmaztak vagy hirdettek.  A szervezet így sohasem vállalt szolidaritást olyan foglyokkal, mint az IRA merénylői, az elfogott tömeggyilkos kambodzsai vezetők, vagy Pinochet egykori chilei diktátor.

Az év elején az Amnesty felfüggesztette állásából Gita Sahgal nevű munkatársnőjét, amiért úgy nyilatkozott, hogy „súlyos tévedés a tálibok leghangosabb nagy-britanniai szószólójával egy platformra kerülnünk”. Az emberi jogi szervezet múltjának ismeretében azt gondolhatnánk, hogy e kijelentésben nincs semmi különös, Gita Sahgalt mégis felfüggesztették állásából. Az Amnesty ugyanis beválasztotta egy emberi jogi petíciót előadó küldöttségbe azt a Moazzem Begget, aki nyíltan agitál a muzulmán terroristák mellett. Begg megjárta Guantánamót, és létrehozott egy Ketrecfoglyok nevű szervezetet, amelyet ezek szerint az Amnesty vezetői emberi jogi csoportnak tekintenek. Begg nem tagadja, hogy csakugyan dzsihádista, szervezetének vezetői pedig támogatják a fegyveres terroristákat, akik fogságba kerültek.

Az Amnestynek kétmilliónyi támogatója van világszerte. Ők munkával és pénzadományokkal segítik az emberi jogi szervezetet. Hitchens felszólítja őket, hogy tartsák vissza adományaikat, amíg az Amnesty el nem határolódik Beggtől, és vissza nem veszi állásába Gita Sahgalt.