Elősegítette-e a konzervatív oldal a szélsőjobb meglepően jó választási eredményét? A baloldal szerint igen, a jobboldal szerint nem. De abban egyetértenek, hogy a francia szélsőségesek sikerét hiba volna túlértékelni.
„Európában a populista pártok szép jövő előtt állnak, de Franciaországra a legutóbbi választás tanúsága szerint ez nem áll” – írja Dominique Reynié politológus professzor a párizsi le Figaróban annak kapcsán, hogy Jean-Marie Le Pen szélsőjobboldali pártja, a Front National jobb eredményt ért el a regionális választáson, mint korábban a parlamenti, vagy az elnökválasztáson. (A cikk a lap honlapján csak előfizetők számára hozzáférhető, de a Fondapol alapítvány weboldaláról, amelynek a szerző igazgatója, ingyen is letölthető.)
Mint a Metazin is beszámolt róla, Nicholas Sarkozy elnököt már elnökválasztási kampányában is abban marasztalta el a baloldal, hogy átveszi a szélsőjobboldal témáit, ahelyett, hogy szembefordulna vele. Hogy aztán ettől erősödik-e a szélsőjobboldal vagy sem, arról eltértek a vélemények. Legutóbb tavaly ősszel került elő a kérdés, amikor Sarkozy útjára indította bevándorlásügyi miniszterének vitáját a nemzeti identitásról.
Fél évvel később Sarkozy pártja rosszul, Le Pené pedig jól szerepelt a regionális választáson (a szélsőjobboldal így is messze leszakadt az első helyen végző szocialisták és a második helyre szoruló konzervatívok mögött, de több mint 12 százaléknyi szavazatot kapott).
Caroline Fourest erről azt írja a Le Monde-ban, hogy Sarkozy taktikája kudarcot vallott. Nemhogy nem sikerült szavazatokat nyernie a szélsőjobboldal rovására, hanem Le Pen az előző két választás igen gyenge eredménye után most ismét elemében érezheti magát.
Mindkét szerző megállapítja azonban, hogy a Nemzeti Front is vesztett szavazótáborából. A részvétel ugyanis szokatlanul alacsony volt, és nyertesnek az nevezheti magát, aki kevesebb szavazót veszített az előző választásokhoz képest, mint a másik. A legtöbbet a kormányzó párt, az UMP veszítette, a Figaro cikkírója szerint azért, mert Sarkozy elnök közvetlenül a választások előtt jelentett be igen népszerűtlen intézkedéseket. „Képzelhetni, micsoda vádaknak tette volna ki magát, ha ezeket a választás másnapjára halasztja.” Mindenesetre a gazdasági válság elvben éppen a szélsőséges pártoknak kedvezne, márpedig sem a szélsőbal, sem a szélsőjobb nem tudott új szavazórétegeket szerezni.
Ezt a Le Monde cikkírója is elismeri, sőt, megrója a távolmaradókat, akik miatt a csökkenő számú szélsőjobboldali voks nagyobb szavazati arányt jelent. De egyúttal elmélete is van arra, hogy a válság várt következménye miért maradt el. A szélsőjobboldal az iszlám hódítás rémével riogatja a választókat, a „köztárasági tábornak” viszont az idegengyűlölettel szemben más válasza is van az iszlám szélsőségre: nevezetesen a világiasság. Azt hirdeti ugyanis, hogy az állam világi jellegét meg kell őrizni, s ezzel útját állja az iszlamizmus terjedésének, ugyanakkor szembeszáll a szélsőjobboldal rasszizmusával is.