A természettudományos megismerés kizárólagosságát hirdető szekulárisok gyakran a pogány eszmeiséggel rokon hiedelmeket vallanak, miközben a vallásos nézeteket irracionálisnak, sőt akár erkölcstelennek ítélik – figyelmeztet a brit konzervatív író.
„A szekuláris világnézet terjedése nem jár együtt a hit visszaszorulásával: a vallásos hit helyét szekuláris vallások veszik át. Nem a vallás, hanem az efféle ideologikus elképzelések az ész igazi ellenségei” – olvassuk a Spectatorban. A cikk szerzője Mellanie Phillips brit író, aki magát olyan régi vágású liberálisnak tekinti, akit leginkább konzervatívnak szoktak címkézni. Phillips nemrég megjelent A feje tetejére állított világ című könyvében a modern, irracionális valláspótlékokkal száll szembe.
A közkeletű felfogás szerint a felvilágosult racionalitás szöges ellentétben áll a vallásos világnézettel, amely tudományos szemmel puszta babonának tetszhet. Phillips szerint az efféle felfogás már történeti szempontból is abszurd, hiszen figyelmen kívül hagyja, hogy a modern tudományosság nem a felvilágosodással jelent meg: a természettudomány legnagyobb alakjai vallásos emberek voltak. A modern nyugati tudományos gondolkozás alapja az a vallásos nézet, amely szerint az univerzumot racionális Teremtő hozta létre, aki az embert is felruházta az észhasználat képességével.
A tudományos szemlélet mindenhatóságát hangsúlyozó nézetek ráadásul gyakran irracionális hittételeket fogadnak el. Richard Dawkins, az ateisták egyházának főpapja például azt fejtegette, nem tartja kizártnak, hogy a földi életet racionális lények, például földönkívüliek hozták létre.
Phillips szerint a tudományos fundamentalizmus társadalmi és politikai szempontból komoly veszélyeket rejteget. A világot természettörvények által teljességgel leírhatónak gondolók nemcsak a vallást tekintik babonának, hanem minden olyan nézetet, amely ellentétes az univerzálisnak hitt racionalitással. A brit írónő szerint jó példa erre az environmentalizmus: az ember és természet harmóniájának a pogány természetvallásokkal rokon eszmeiségét hangoztató zöldek gyakran kiátkozzák a klímaváltozással kapcsolatos közkeletű elképzeléseket tudományos alapon vitató kutatókat, és tudományos inkvizíciót indítanak ellenük.
A modern liberális politikai tolerancia a vallási tolerancia fogalmából nőtt ki. Mára a nyugati társadalmak hívő polgárai megtanulták a békés egymás mellett éléshez elengedhetetlen toleranciát. A tudományos fundamentalizmus azonban lényegileg intoleráns és illiberális. A racionális megismerés elkötelezett hívei módszerüket kizárólagosnak tekintik: úgy gondolják, hogy birtokában vannak az egyetlen elfogadható megismerési módszernek, így jó esetben irracionálisan ostobának, gyakran viszont egyenesen erkölcstelennek nyilvánítják azokat, akik nem hisznek az univerzális racionalizmus és a tudományos világmagyarázat mindenhatóságában és az arra épülő etikai elvekben.
Phillips elismeri, hogy a vallásos hit nevében borzalmas dolgokat követtek el. De a totalitárius politikai ideológiákra utalva hozzáteszi, hogy a tudományos fundamentalisták elődei között is vannak olyanok, akikre nem lehetnek büszkék.